Ki lehetett a célszemély? Dugin vagy Dugina?

Az első kérdés: ki volt a célszemély? Dugin, akinek eredetileg a kocsiban kellett volna ülnie, csak valamiért átült egy nacionalista rendezvényről hazatérőben barátja kocsijába, vagy eszmetársa és lánya Dugina, aki az utóbbi időben elég sokat szerepelt a médiában, vagy esetleg mind a ketten. Dugin főleg a nyugati kremlinológusok szemében számított az egyre reakciósabbá váló orosz politikai gondolkodás kulcsfigurájának. Mindig szélsőséges volt: az igazi szovjetellenes náciknál kezdte, aztán az ún. nemzeti bolsevikok egyik ideológusaként működött, a kétezredik évtől kezdve viszont már az eurázsiai birodalom – lényegében egy nagyorosz birodalom – eszméjét propagálta. Konkrétan a keleti szlávok, sőt Eurázsia minden népének egyesítését és ezzel egy szuperhatalom létrehozásáért szállt síkra. És támogatta Putyin – szerinte is ebbe az irányba mutató – politikáját. Ettől függetlenül semmi jele annak, hogy a két jeles férfiú valaha is személyesen találkozott volna, sőt Dugin néha óvatosan kritizálta az orosz elnök nem eléggé határozott, a nyugati befolyástól megszabadulni nem tudó politikáját. Az ukrajnai szpecoperácija persze roppant tetszik neki és az is nyilvánvaló, hogy azért az orosz elnök környezetében vannak barátai – például az olajügyekért felelős Szecsin. Sőt a geopolitika alapja című könyvét a vezérkar akadémiáján is tankönyvként használják. Lányával együtt a nyugati szankciós listák előkelő helyén szerepel – de ettől még komoly kapcsolatokat épített ki a nyugati szélsőjobbal, például az egy ideig Trump tanácsadójaként működő Steve Bannon-nal, vagy a német AfD párttal.

A hivatalos Oroszország egy ideig feltűnően visszafogottan viszonyult a merénylethez, aztán ma délután a TASSZ kiadta a hivatalos verziót, amely szerint egy ukrán állampolgár bizonyos Natalja Vovk volt a tettes. Tettes, nem is gyanúsított, és persze már sikerült is Észtországba menekülnie, ahonnan az oroszok kiadatását kérik. A tett indokát már korábban megfogalmazták.

"Közismert, hogy Alexander Dugin és most meghalt lánya nyíltan támogatták az Ukrajnában folyó speciális hadműveletet. Darja sokszor utazott a donbaszi köztársaságokba, ahol a helyieket segítette" - mondta a REN TV műsorvezetője, és érdekes módon azok a barátok, ismerősök akik közvetlenül a merénylet után ugyanitt megszólaltak, inkább magát a lányt, Darja Platonovát tartották a célszemélynek. Az ukrán kormányzat, konkrétan Mihail Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója, azonnal visszautasította, hogy ők álltak volna a tettesek mögött.

"Ukrajnának ehhez semmi köze, mert mi nem egy bűnöző állam vagyunk, mint az orosz föderáció, és főleg nem terrorista állam" – mondta Podoljak és a Donbaszon belüli belső leszámolásokkal, pénzek elosztásával hozza összefüggésbe a merényletet. Hasonló verziót tart elképzelhetőnek a szovjet KGB obsitosa, a persze ma már külföldön élő Gennagyi Gudkov is:

"Ez inkább a kilencvenes évek régi jó leszámolásaira hasonlít. Ha az ukránok meg akartak volna ölni valakit, nem Dugint nézik ki maguknak. Ő még viszonylag civilizált, tudományos formában adta elő borzalmas nézeteit. De a módszer sem az ukránokra vall: egy ilyen robbantás hatalmas előkészítést, sok résztvevőt és sok pénzt igényel. A célszemélyt követni kell, ismerni kell mozgásának minden részletét, a kocsit, figyelni kell a rendezvényt, valakinek el kell helyezni a robbanóanyagot, satöbbi. Minek ennyi embert odaküldeni és kockáztatni? Sokkal egyszerűbb egy bérgyilkost szerezni hangtompítós pisztollyal. És kész. Én sokkal fontosabbnak tartom a donyecki szálat. Dugin és a lánya is folyamatosan jártak oda és oda megy rengeteg pénz is és az utóbbi nyolc évben ott folyamatos belső leszámolások folytak, rengeteg gyilkosság történt" - így az ex-KGB-s.

Vlagyimir Pasztuhov, a Londonban élő és tanító neves orosz politológus természetesen nem zár ki semmilyen lehetőséget. De neki is rögtön az ugrik be, hogy Oroszországban a politikai akciók mögött gyakran gazdasági érdekek húzódnak meg.

"Engem ez arra az időszakra emlékeztet, amikor a Donbaszon furcsa lövöldözések voltak 2015 és 2017 között. Amikor az ottani katonai vezetők elkezdtek hullani mint a legyek. A rossznyelvek szerint az orosz titkosszolgálat tüntette el azokat a vezetőket, akik túl messzire mentek, vagy valamiért nem feleltek meg. Az én verzióm tehát az, hogy a szélsőjobb mozgalom túl aktív lett, túlságosan előreszaladt, és az ő számukra ez egy logikus jelzés lenne". - mondta Pasztuhov. Aki amúgy nem lát semmifajta okot, hogy az ukránok pont Duginra csapjanak le.

"Dugin szerintem valójában semmilyen hatást nem gyakorol a Kreml politikájára. Az eszméi kegyetlenek és kriminálisak, de azért Nitzschét, Heideggert és más filozófusokat, akik gondolataiból bizonyos mértékben a Harmadik Birodalom filozófiája is kinőtt, mégsem lehet közvetlen felelősséggel vádolni a hitleri bűnökért" - így Pasztuhov. Amúgy a többi ismert szakember is azt hangoztatja hogy Duginnak soha sem volt közvetlen, hatása a politika alakításában. Illetve egy ponton tényleg szerepet játszott: segített kapcsolatot teremteni a nyugati szélsőjobbal, például annak idején az olasz Salvinivel is. Ami viszont még az elkövetők személyénél és indítékainál is fontosabb, hogy milyen hatással lesz a merénylet Oroszországra.

"Feltételezem, hogy Darina Dugina meggyilkolását fel lehet használni komoly politikai repressziókhoz. Tudom, hogy nem lehet közvetlen párhuzamokat vonni, de a harmincas években a tömeges sztálini terror egyik kiváltója Szergej Kirov meggyilkolása volt. Függetlenül attól hogy ki áll a merénylet mögött, fennáll a veszély, hogy politikai célokra használják fel. Az erőszakszervek azon képviselői akik mindig is a rezsim megszigorítására törekedtek, csak az alkalomra várnak". - figyelmeztet Lev Sloszberg az ellenzéki Jabloko Párt egyik vezetője.