Koronavírus: szükség lenne a korábbi szigorításokra

A maszkok hordásának szigorításáról beszélt Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője is a napokban. Közben egyre több koronavírusos esetet regisztrálnak Magyarország környékén, Ausztriában, Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Lengyelországban is. Úgy tűnik, új erőre kap a járvány, erről kérdeztük Ócsai Lajost, az egykori ÁNTSZ volt járványügyi főosztályvezetőjét.

Szerinte amit most látni, még az első hullám „visszacsapása”, annak része, mert az első hullám nem zárult le, nem volt megbetegedés-mentes időszak. Arra a kérdésre, hogy vissza kell-e térni a korábbi szigorításokhoz, a főorvos úgy válaszolt: először is az a probléma, hogy a koronavírus-járvány kezelése nem szakmai, hanem politikai síkra terelődött át. Így nem lehet megmondani, mely döntéseket irányított a szakma, és melyeket a politika. A járványügy korrekt tudomány, mindennek megvannak a maga szabályai, hogy ha hatékonyan akarják kezelni ezt az újbóli emelkedést, akkor sajnos szakmai szempontból ugyanazokat az intézkedéseket kellett volna visszavezetni, amelyeket az első hullám kezdetén időben meghozott a magyar kormány – tette hozzá.

Jelezte. amikor március 11-én életbe léptek az intézkedések, akkor még csak 30 eset volt, ezt viszont a múlt héten két nap alatt elérte az ország ebben az újabb fázisban. A következetlen kommunikáció miatt nem tudja, mennyire lesz szabálykövető a lakosság. Amikor politikai szempontokat említett, arra is gondolt, hogy a járvány helyzetét nem követi a piros, sárga, zöld besorolások alakulása, például az Egyesült Államok, ahol a világon a legjobban terjed a vírus, a sárga zónában van.

Arról is beszélt: problémának tartja, hogy a járvány kezdetén nem közölték, hol vannak az új megbetegedések, közösségekben vagy külföldről behozva. Most se tudjuk, legfeljebb a sajtóból értesülhetünk arról, hogy talán az utóbbi eset állhat fenn most is, de ezeket így nehéz lesz őket lekövetni. A másik probléma Ócsai Lajos szerint, hogy a szűréseket nem megkönnyítették, hanem nehezítették, pedig minél kevesebb tesztet végeznek, annál nehezebb felfedezni a járványgócokat. A járványügyi munka alapvető eleme, hogy megtalálják, honnan indult a fertőzés.

Egy korábbi közlés szerint az elhunytak fele kórházban fertőződött meg. Erre azt mondta: az első hullám elején az egészségügyi intézményekben biztosan több fertőzés történt, mint amennyinek kellett volna, mert nem kaptak elég védőeszközt. Betegről betegre terjedhetett-e kórházban a koronavírus? Jó kérdés, ha nem megfelelő az izoláció, akkor igen, márpedig úgy nem lehet megfelelő, ha nem tudják, ki milyen beteg – mondta a járványügyi szakértő.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Mónus Márton