Lattmann: Nagyon kapufás lett volna, ha Bolsonaro menedéket kap
27/03/2024 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
Nem tudni, hogy a volt brazil elnök miért töltött két estét a magyar nagykövetségen, mi volt a szándéka és mi volt a nagykövetségé, de nemzetközi jogi értelemben "nagyon kapufás lett volna", ha Jair Bolsonaro menedéket kap – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Jair Bolsonaro volt barzil elnök két éjszakát töltött a magyar nagykövetségen Brazíliában, miután februárban a brazil szövetségi rendőrség elkobozta az útlevelét és letartóztatta két korábbi segítőjét azzal a váddal, hogy puccsot terveztek. A New York Times a követség biztonsági kameráinak felvételeit is bemutatta. A brazil külügyminisztérium ezután be is kérette Halmai Miklós, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, magyarázatot várnak.
"Ha úgy dönt a nagykövetség, hogy valamilyen módon segítséget nyújt Bolsonaro számára, azzal megsérti a nemzetközi jogi szabályokat, mindazonáltal láttunk erre számos példát akár a közelmúltból is, de jogi értelemben a nagykövetség ilyen esetben semmit nem tehet, és nem nyújthat menedéket sem" – mondta az Esti gyors keddi adásában Lattmann Tamás nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy nagyon rossz politikai hatása lett volna. "Ez egy olyan mértékű beavatkozás lett volna a fogadó állam, jelen esetben Brazília belső jogrendjével, hatóságának működésével, és hogy orbán viktorosan fogalmazzak, szuverenitásával szemben, ami a nemzetközi joggal sem lenne összeférhető, de nem tudjuk, hogy a volt brazil elnök miért töltött két estét a magyar nagykövetségen, mi volt a szándéka, mi volt a nagykövetség szándéka.
Hangsúlyozta, a magyar nagykövet mindig azt teszi, amire a magyar államtól utasítást kap. Ha pedig a magyar állam utasításba adja, hogy a nagykövetség menedéket, diplomáciai védelmet adjon volna a volt brazil elnöknek, "az nemzetközi jogi értelemben nagyon kapufás lett volna".
Vannak persze olyan esetek, amikor egy nagykövetség mégiscsak védelmébe vesz valakit. Mindszenty József bíboros a kommunista hatóságok üldözése elől menekülve 1956. november 4-től tizenöt éven át az amerikai nagykövetség vendége volt. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója hét éven át az Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott. Ezzel kapcsolatban Lattmann elmondta, a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény tételesen meghatározza, mik a funkciói, ezek közt nem szerepel, hogy valamiféle menedéket adhatnak. Azt pedig kifejezetten kimondja, hogy a nagykövetség, és a diplomáciai eszköztár nem lehet eszköze annak, hogy egy állam beavatkozzon egy másik állam belső politikai, vagy egyéb folyamataiba, különösen annak jogi folyamataiba.
Kifejtette, London megtehette volna, hogy a teljes ecuadori diplomáciai személyzetet persona non gratának nevezi, és megszünteti a nagykövetség diplomáciai mentességét, mely esetben a hatóságok behatolhattak volna az épületbe és kihozhatták volna Assange-ot. Azonban tartottak tőle, hogy Dél-Amerika több országának is ürügyet adnának hasonló akcióra ezzel, hiszen az Egyesült Királyságnak nem zökkenőmentes a viszonya ezekkel.
Mindszenty esetében ugyanez volt igaz az Egyesült Államok és Budapest, valamint az Egyesült Államok és Oroszország viszonyára.
Ettől függetlenül a menedéknyújtás ugyan megtörténhet, de nem jogszerű.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Wikipedia
2024.03.26., kedd 18:23
Riporter: Kárpáti Iván
