"Lehet tanakodni, hogy a magyar a kínai vagy orosz rendszerhez akar hasonlítani"

Új ablakban

2025. március 20. Másrészről (2025. március 20., csütörtök 19:00)

49:18

00:00

Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter

Ahogy azt a Klubrádiónak nyilatkozók sorra elmondták, Orbán Viktor március 15-ei ünnepi beszédét okkal nevezhetjük náci beszédnek. Karsai László történész például kifejtette, hogy a miniszterelnök szóhasználatával kifejezetten a zsidókra, a liberálisokra, a zsidó liberálisokra utal, akik Orbán szerint túl sok mindent túléltek. Azóta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabály is hatályba lépett, miután azt Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta, noha az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O'Flaherty is felszólította a magyar államfőt, hogy vétózza meg. Hiába.

„Jogi, politikai, morális szintje lehet ennek a Pride betiltásának, és ha ezeken a dimenziókon végigmegyünk, más-más eredményekre juthatunk. A jogi szerintem elég sokáig el fog húzódni, mert az, hogy az Alaptörvénybe beleírták, hogy a gyerekvédelem minden más alapjogot megelőz, nagyon érdekes alkotmányjogi vitát nyit ki, ha tényleg minden más alapjogot megelőz, abba beleértjük-e a tulajdonjogot is például” – mondta a Másrészről első vendége Dull Szabolcs újságíró.

A politikai vetületével kapcsolatban elmondta, érdekesnek tartja az időzítést, éppen a választási év előtt. „Miért lett hirtelen fontos ez Orbán Viktornak?” – tette fel a kérdést. „Orbán Viktor azáltal, hogy a felmérések szerint fej-fej mellett van a Tiszával, elkezdett keresni úgy nevezett termékeny konfliktusokat. Olyan konfliktusokra gondolok, amely a Fidesz számára kedvező, hasznos, ha megvívja őket, mert saját tábora ezekben egységes, az ellenzéket viszont megosztja.”

Megjegyezte, Orbán ünnepi beszédét követően csupa ilyen konfliktust próbált előhozni a Fidesz, tábor ebben egységesen támogatja.

A beszélgetésbe becsatlakozó másik vendég, Zsolt Péter jogszociológus jellemzőnek tartja, hogy a magyar társadalom jelentős része saját mentálhigiénés épsége érdekében elzárkózik attól, hogy mit csinálnak a politikusok. „Van egy olyan társadalmi réteg, amelyiknek eddig eszébe nem jutott azzal foglalkozzon, hogy kiálljon a Pride mellett, vagy sem, és a homoszexualitás, mint téma távol állt tőle, most mégis behozza ezeket az embereket. Van kockázati tényezője annak, hogy meddig lehet a társadalommal szemben feszíteni a húrt, és mikor aktivizálódik. Azt láthattuk, hogy Magyar Péter közönsége is erőteljesen aktivizálódott, akiket nagyon könnyen ki tudna vinni az utcára, bár valószínűleg a másik verziót választja, mert ezt még nem próbálták ki Magyarországon” – mondta, összehasonlításul Márki-Zay Pétert említette, aki ilyen ügybe már beleállt, ezzel pedig tábora egy részét felőrölte.

Arra a felvetésre is kitért, amely szerint olyan kamerákat vetnek be, amelyek arcfelismerő rendszerként működnek. „Három modellt látunk, egyik se tiszta modell – mondta. Kifejtette, az egyikben technológiai libertáriánusság figyelhető meg, leginkább az Amerikai Egyesült Államok esetében figyelhető meg a SpaceX működésében, Elon Musk befolyásában. A másik az orosz típus, nevezhetjük technológiai fasizmusnak, mert jogilag mindent megalapoznak. Példaként emelte ki Navalnij meggyilkolását. „A harmadik a legérdekesebb, a kínai, ahol a társadalom tulajdonképpen bedől a technológiai fejlődésnek, és ahogy növekszik az életszínvonal, úgy tulajdonképpen mindenről lemond, amivel ellenőrizhetné a posztkommunista hatalmat. Akik nem mondanak le, azokat elintézi, de nem jogi módszerekkel. A kínai rendszer sokkal ravaszabb az orosz, vagy török technológiai fasizmussá váló modelleknél. „Lehet tanakodni, hogy a magyar a kínai rendszerhez akar hasonlítani, vagy az oroszhoz” – összegzett.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)