Lendvai: A képmutatás fesztiválja volt az EU-csúcs
20/12/2023 09:05
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Bár történelmi jelentőségű eredménynek tartják az uniós vezetők Orbán meghátrálását, ez a választókból megcsömörlést vált ki és a szélsőjobb erősödését hozhatja, a közelgő EP-választásokon – írja Lendvai Pál a Der Standardban. Az elemző minden hájjal megkent, cinikus budapesti hatalomgyakorlónak nevezte a miniszterelnököt, aki elérte, hogy a csúcstalálkozó előtt felszabadítsanak 10 milliárd euró uniós támogatást.
A képmutatás fesztiváljának minősíti Lendvai Pál a bécsi Der Standardban az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozóját. A veterán elemző szerint azok az uniós méltóságok, akik Európa szempontjából úgymond történelmi jelentőségű napról beszélnek, a politikától való megcsömörlést váltják ki a szavazókból, és a számla jövő júniusban, az európai parlamenti választásokkal fog megérkezni, annak formájában, hogy sokan tartózkodnak majd a véleménynyilvánítástól, és ez felhajtó erőt biztosít a szélsőjobbnak.
Lendvai szerint Orbán sikert könyvelhet el, hiszen a minden hájjal megkent, cinikus budapesti hatalomgyakorló elérte, hogy a csúcstalálkozó előtt felszabadítsanak 10 milliárd euró uniós támogatást. A 60 éves egyeduralkodó a fiatal magyar demokrácia alkotmányos pilléreinek a lerombolása után most az Európai Uniót is ki akarja üresíteni, politikai barátainak jövő júniusi választási előretörésében bízva. A feszültségekben bővelkedő csúcstalálkozó valódi hőse Olaf Scholz német kancellár volt, aki meggyőzte a magyar békebontót arról, hogy menjen ki kávézni az ülésteremből, amíg szavaznak az Ukrajnával való EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséről – írja Lendvai. Az viszont – teszi hozzá - aligha várható, hogy Scholznak ez a sikeres sakkhúzása belpolitikai síkon segíthet bármit a kancellár helyzetén. Scholzról és kormányáról a ZDF felmérése szerint a németek kétharmada azt gondolja, hogy kudarcot vallott.
Orbánnak és Erdogannak a politikai magány oldása miatt van szüksége egymásra
Még egy röpke visszapillantás Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfői budapesti látogatására. Azon túl, hogy mindkét fontos frankfurti lap, az Allgemeine Zeitung és a Rundschau is figyelemfelkeltőként kiemelte az Orbán Viktor által a vendégének adott ajándéklovat – „lovas nemzettől lovas nemzetnek” –, abban is egyezik a véleményük, hogy a két vezetőnek mintegy a politikai magány oldása végett van szüksége egymásra.
Az atlanti szövetségen belül – írja az Allgemeine – Ankara és Budapest halogatja Svédország csatlakozásának a jóváhagyását, amit Erdogan legutóbb az F-16-os amerikai harci gépek leszállításától tett függővé. Orbán a jelek szerint nem akarja magára hagyni a török elnököt ebben a kérdésben. Másfelől a magyar kormányfőnek is jól jön, hogy nem kell teljesen elszigeteltnek éreznie magát a múlt heti brüsszeli EU-csúcs után. A Fidesz korábbi pártcsaládjából, az Európai Néppártból olyan követelések hallhatók, hogy vonják meg Magyarország szavazati jogát az Európai Unióban – figyelmeztet a konzervatív frankfurti újság.
Az inkább szociáldemokrata szemléletű Rundschau hasonló gondolatmenetet követ – sőt, az említett néppárti követeléseket az Allgemeinére hivatkozva ismerteti. A svéd NATO-belépés ügyéről írva pedig kiemeli azt, hogy magyar fél a svédek részéről őt érő sértegetésekre hivatkozva halogatja a ratifikálást.
Vucic nem a Balkán békéjének garantálója
Most még egy német médiaforrást idézek: a Die Zeit magazin honlapján Franziska Tschinderle elemzi az Aleksandar Vucic elnök pártjának újabb győzelmét eredményező szerbiai parlamenti választás várható következményeit. A szerző bujtogatónak, a nyugalom megzavarójának nevezi az államfőt, aki – az Európai Unióban uralkodó közfelfogással ellentétben – szerinte nem a Balkán békéjének a garantálója, hanem éppen ellenkezőleg, autoriter projektjével a bizonytalanságot növeli a térségben. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szerb alkotmány tisztán reprezentatív jogkörökre szorítja a köztársasági elnököt, aki hivatalosan egyáltalán nem avatkozhatna bele a parlamenti választásokba, nem támogathatna egyetlen pártot sem. Ehhez képest Vucic kifejezett örömének adott hangot vasárnap este Belgrádban a hozzá köthető párt győzelme fölött. Szerbiában már régen nem érvényes a hatalmi ágak elválasztása, Vucic de facto jelentéktelenné tette mind a törvényhozást, mind a kormányt, és minden hatalom tőle ered, az ő kezében összpontosul – írja Tschinderle. Utal egy független kutatóintézet adataira, miszerint az elnök médiadominanciáját jelzi, hogy a választási kampányban a hatalom kilencszer annyi adásidőt kapott a hírekben, mint az ellenzék. Az, hogy most Vucic tovább szilárdíthatja autoriter pozícióját, a német újságíró szerint mindenekelőtt azért növeli a bizonytalanságot a Balkánon, mert a térség országai közül Szerbia haladt előre a legtöbbet az EU-csatlakozási tárgyalásokon, és ez a tény aláássa az Unió szavahihetőségét – hiszen joggal kelt sokakban olyan benyomást, hogy a folyamatban csak érintőleges szerep jut a reformoknak. A Die Zeit munkatársa szóvá teszi azt is, hogy az EU és az Egyesült Államok azt hiszi, Vucic nélkül nem lehet enyhíteni a koszovói konfliktust, holott éppen ő az, aki szeptemberben csapatokat vezényelt a határra, és Vucic állítja ismételten – a tényekkel a szöges ellentétben –, hogy a szerbek etnikai tisztogatásnak vannak kitéve Koszovóban.
Ki fizet többet egy Big Macért?
Levezetésként röviden a Handelsblatt, a német üzleti körök vezető lapja által ismertetett – sajnos korántsem teljes – Big Mac árlistáról. Egyes közgazdászok szerint a McDonalds termékének az ára – mivel zömmel ugyanazokat az összetevőket tartalmazza az egész világon – jó alapot jelent az egyes nemzetgazdaságok összevetésére. A Big Mac Indexet a brit Economist már 37 esztendeje évente közli. Ez a termék idén júliusban Svájcban került a legtöbbe, 7 dollár 73 centnek megfelelő svájci frankba. Norvégia volt a második helyen 6 dollár 93 centtel, a harmadikon Uruguay 6 dollár 86 centtel. Ezzel szemben Tajvanon csak 2 dollár 39, Indonéziában 2 dollár 52, Indiában pedig 2 dollár 54 cent volt egy Big Mac ára. Van azonban, aki az iPhone indexre esküszik, arról majd máskor.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.12.20., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János