Szakember: Lenne hova javítanunk szájhigiénia terén

Új ablakban

2020. december 21. Vény nélkül (2020. december 21., hétfő 14:00)

18:53

00:00

Műsorvezetők: Lay Viktória Szerkesztők: Lay Viktória

Többen halnak meg hazánkban szájüregi daganatban, mint közúti balesetben – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Az adatok szerint Európában az első, a világon pedig a harmadik lakosságarányosan Magyarország a szájüregi daganatok gyakoriságát tekintve. Itthon évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, melynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a HPV is állhat.

Dr. Mensch Károllyal, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orális Diagnosztikai Tanszékének egyetemi tanársegédjével beszélgettünk, aki elmondta, bár az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú megbetegedései a szájüregi daganatok száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, ez még nem ad túl nagy optimizmusra okot.

 

Fogorvos

Pixabay

 

Amíg a szájüregi daganatok régebben inkább a hatvan év feletti, rosszabb szociális körülmények között élőket érintette, hiszen a kialakulásuk a dohányzással, alkohollal és az elhanyagolt szájhigiéniával áll összefüggésben, az utóbbi években egyre fiatalabb, jó szociális háttérrel rendelkező, káros szenvedélyektől mentes embereknél is megjelentek a problémák. Ennek okai lehetnek a megváltozott szexuális szokások, például az orális szex elterjedése. Ezért is különösen fontos, hogy a fiúknál is bevezessék a HPV elleni védőoltást, ami nem várt pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén. A sokáig fennálló rekedtség, nyelési nehézség, vér felköhögése, illetve az elhúzódó nyaki duzzanat mind HPV okozta szájüregi daganatra figyelmeztető jel lehet. A szájüregben lévő, hetekig vérző apró seb is gyanúra adhat okot.

A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető lenne évenkénti szűréssel. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját. A szűrésre azoknak is érdemes évente elmenniük fogorvoshoz, akiknek már nincs saját foguk és protézist hordanak. A daganat ugyanis nem a fogakat, hanem a nyálkahártyát támadja meg. A rákos elburjánzás a csontban, az erekben, valamint a nyaki nyirokcsomóban is feltűnhet. Áttét esetén az ötéves túlélés esélye 25-40 százalék, míg a kis kiterjedésű, áttét nélküli daganatoknál 75-80 százalék.

Dr. Mensch Károly hozzátette, sajnos a magyaroknak van hova javítani szájhigiénia területén. Legfrissebb adatok szerint Magyarországon átlagosan 2,4 tubus fogkrém és 1,7 fogkefe fogy fejenként évente. Nyugati országokban ennek a négyszerese. A szájhigiénia összefügg akár ínygyulladás kialakulásával is, és az egyéb kóroki tényezők hajlamosítanak a daganatok kialakulására is.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.