Létezik-e mesterterv? Putyinizálják-e az EU-t?
24/09/2021 07:49
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Európa putyinizálódásának sorába illeszkedne Szerbia csatlakozása az EU-hoz, ami Orbánék is szorgalmaznak. A németek elképesztő összeget fizettek be a közös alapba, kérdés, hogy csak csak a szájuk jár azoknak, akik a jogállami problémák miatt nem fizetnének nagy pénzeket például Lengyelországnak.
(Ha nincs ideje elolvasni, meg is hallgathatja a lapszemlénket)
A közép-európai vezetők - a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök, valamint a szerb államfő - olyan közös nyilatkozatot írtak alá, amely szerint a bevándorlás nem lehet válasz az Európát érő demográfiai kihívásokra, és az EU-nak nemzeti hatáskörben kell tartania a családpolitikát. A szerb Aleksandar Vučić nemrégiben Sebastian Kurz osztrák kancellárral is közös hangot talált - írta Georgi Gotev bolgár újságíró a Vučić, Orbán és Európa putyinizálása címmel írt véleménycikkében -, és úgy véli: Belgrád az EU tagja akar lenni, de a vezetés nem segíti elő ennek a célnak az elérését. “Ha azonban Szerbia egy alternatív illiberális unióhoz, Magyarország, Lengyelország és még néhány más állam mellé kíván csatlakozni, akkor jó úton jár” - írja.
Orbán Viktor erőteljesen szorgalmazza Szerbia EU- csatlakozását, holott az erre irányuló tárgyalások jelenleg zsákutcában vannak a reformok hiánya miatt, különösen a jogállamiság miatt. Orbánnak érdeke az ilyen szövetség, hiszen Szerbia EU-tagságának támogatásával saját országa befolyását erősíti Szerbiában és a térségben, valamint javítja Magyarország pozícióját Brüsszelben is, mert azt tudja előadni, hogy vannak követői, nincs elszigetelt helyzetben - olvasható az elemzésben.
Kevéssé világos, hogy mik Szerbia érdekei - folytatja Gotev. Magyarország, az EU fekete báránya mellé állni aligha mozdítja elő a szerb uniós tagság ügyét - állapítja meg, de elképzelhetőnek tartja, hogy ezt az egészet rosszul látjuk, mert ugyan a szerbeknek érdekük lenne az EU-csatlakozás, maga Vučić azonban kényelmesebben érzi magát az unión kívül.
Nem akar végrehajtani olyan reformokat, amilyeneken az EU-ba belépett országok keresztülmentek, de elszigetelődni sem szeretne - így aztán otthon érzi magát az illiberális szövetségben.
„Mindez talán egy nagyobb terv része” - írja az EurActiv szerzője: Európa putyinizálódása. Ezt a kifejezést Martin Schulz népszerűsítette, amikor az Európai Parlament elnöke volt. A német szociáldemokrata politikus arra a tendenciára utalt ezzel, hogy bizonyos kelet-európai államokban elfordulnak a liberális demokráciától, és Vlagyimir Putyin oroszországi rendszerét utánozzák. Erre a putyinizálásra az EU-n belül Magyarország a legjobb példa, de a jelek szerint más országok is ezt az utat követik, a tagjelölt országok között pedig a legjobb példa Szerbia - írja Georgi Gotev.
A szerző azt a reményét hangoztatja, hogy ő maga téved, és nem létezik a putyinizálás mesterterve, de felteszi a kérdést, mit tehet az Európai Unió abban az esetben, ha mégis létezik. Az EU bővítési biztosa az Orbán által jelölt Várhelyi Olivér, akit meglepő gyorsan hagyott jóvá Ursula von der Leyen bizottsági elnök, és aki - Gotev szerint - bennfentesek szerint tisztességtelen játékot játszik, amikor a von der Leyen vezette testület többi tagjától eltérően dicsérni szokta Vučićot.
Orbán és Vučić előszeretettel alázza meg az EU-t, és továbbra is ezt fogja tenni, mert teheti - zárul az EurActiv hírlevelének a cikke.
A Die Welt című német lap egyik írása annak körülményeit és következményeit elemzi, hogy a szövetségi kormány ebben az évben összesen 38 milliárd eurót - vagyis több mint 13 és fél ezer milliárd forintot - utal át Brüsszelbe tagállami hozzájárulásként, ami 19 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Ez a jelentős növekedés részben annak tudható be, hogy a német gazdaság viszonylag jól vészelte át a koronavírus-világjárványt - a befizetési kötelezettség mértéke ugyanis függ attól, hogy milyen teljesítményt nyújt a konkrét tagállam nemzetgazdasága -, részben pedig annak, hogy a britek távozása miatt bevételi oldalon hiány keletkezett volna, és a lyukat a megmaradt tagállamoknak be kell tömniük.
A Die Welt cikkének szerzője nem is azon füstölög, hogy a németeknek mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, hanem inkább azon, hogy az uniós közös kasszába befizetett pénzek újraosztásának legnagyobb kedvezményezettje Lengyelország, ami azért kínos dolog, mert Varsót - Magyarországgal együtt - jogállamisági bírálatok érik. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy az országban megfosztják hatalmuktól a bíróságokat, és újra meg újra követelik a brüsszeli bizottságtól, hogy nyessen le a lengyel kormánynak fizetett uniós pénzekből - írja a német lap.
Gerald Ullrich szabad demokrata Bundestag-képviselő, az uniós ügyekkel foglalkozó berlini parlamenti szakbizottság elnöke szerint az uniós költségvetési politika elveszti szavahihetőségét, ha arról beszélnek, hogy forrásmegvonásokkal szankcionálni kell a jogállamiságot megsértő tagállamokat, de közben nekik szánják a legnagyobb összegeket.