Liberalizmus a vásznon – 12. rész
26/11/2023 09:51
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában folytattuk aktuális szériánkat, a liberalizmus filmes ábrázolásáról. Olyan műveket sorakoztattunk fel, amelyek cselekményük mentén az eszme fokozatos átalakulását is bemutatják.
Paár Ádám történész-politológussal a 18. századtól a 19. század közepéig jutottunk el az eddigi 12 hét alatt. Az előző részekben már az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot vizsgáltuk, sőt az eseményeket követő éveket is a Jókai Mór írta Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán és a történetet lezáró A kőszívű ember fiai című regények adaptációin keresztül. Várkonyi Zoltán kosztümös sikerfilmjei egy olyan időszakot mutattak be, amely egy újabb fordulópontot jelentett a liberalizmus fejlődésében, hiszen egyben fordulópont volt Európa egészének a történelmében is. Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a híres magyar történetfolyam szélesvásznú megvalósításának elemzésének végére ért az előző héten. Itt persze nem állhattunk meg, ahogy sem a liberalizmus nem maradt olyan – mondjuk úgy, hiányos –, mint akkor volt, sem a világ nem szűnt meg forogni. Így fejlődött, de legalábbis változott vele hazánk állapota is.
Ebben a részben történész-politológus vendégünkkel maradtunk a 19. század közepi Magyarországon, és A hídember című drámáról beszélgettünk. Paár Ádám kiemelte, hogy egy történelmi film nem csupán azt a kort mutatja be, amelyről szól, hanem arról is árulkodik, amelyikben készült. A rendszerváltás előtt készült filmekre ez épp úgy igaz, mint napjaink alkotásaira.
A Hídember bemutatásakor komolyan megosztotta a közönséget. Voltak, akik rajongva szerették, míg mások történelemhamisításról beszéltek. Paár Ádám elmondta, szerinte túlzóak a negatív kritikák, de valóban vannak hiányosságai a filmnek. A történész Széchenyi István fiatalkori éveinek elnagyolását például nehezményezte. Elmondta, hogy talán a valósnál rosszabb színben tünteti fel Kossuth Lajost a film, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a film alapjául Széchenyi naplóját használta Bereményi Géza, a rendező. Ez magyarázat lehet a szubjektív megközelítésre.
A beszélgetésben Paár Ádámmal kitértünk arra is, hogy miként viszonyult egymáshoz a reformkor két ikonikus alakja. A következő adásban tovább beszélgetünk a kérdésről A Hídember című dráma további elemzése kapcsán.
Azadást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.11.25. szombat 13:30
Szerkesztő/Műsorvezető: Timár Ágnes