Luxusélet koronavírus idején – Dési János jegyzete

Bizony, csak úgy ömlenek az elmúlt napokban is a biztató hírek. Különösen, ha pénzről, gazdagságról van szó. Csak a vészhelyzet kihirdetése óta több mint kilencmilliárd forintot adtak az élsportra. Mi ez, ha nem a luxusélet csinos példája? Aláírták a szerződést a Budapest-Belgrád-Igori vasútvonal hiteléhez is, amely nem a felcsúti szárnyvonalának épül, bár lehet, hogy a hasznuk hasonlóan alakul. Ára azonban biztosan lesz, korrekt 600 milliárd, amelynek jelentős része Mészáros Lőrinc zsebében landolhat. Bár, hogy az a zseb kihez tartozik, még csak nem is sejtjük. Aki kimondta, hogy Orbán, annak százszor le kell írnia, hogy sorosgyurcsány a hibás. Meg a malomtulajdonos kulákok szeretői.

A balatoni kikötők kis szerencsével szintén a hét tenger ördögéhez, Mészáros Lőrinchez közel álló cégekhez kerülhetnek, esetleg, ha az ifjú királyi vő még odafér az üzlethez, melyet békésen nevezhetünk húsosfazéknak is.

Ne beszéljünk most az állami médiába szórt százmilliárdról és társairól, a bankok adókedvezményéről, ha a fociba juttatják a befizetéseik egy részét – ne folytassuk, mert a magas vérnyomás állítólag hajlamosít a koronavírus-betegség súlyosbodására. S bár a magyar egészségügy remekül helytáll, azért ne kockáztassunk. Különben is, ki szeretne egy csomó hangoskodó, érettségiző korú diákkal együtt feküdni egy kórházban? Na ugye.

De ha már egészségügy. Az oké, hogy Mészáros és társai kaszálnak most is, mert az üzlet nem áll meg, a kisgömbőc addig kap be mindent, míg fel nem robban. De az, hogy van, hogy egy fertőző betegekkel dolgozó kórházi orvos csak 183 ezer forintot visz haza, amiért körülbelül 1 centi épül a tervezett vasútvonalból, s talán egy gyalázkodó kis hírt sem lehet megírni belőle. Miközben az egészségügyi dolgozóknak azokat az állásaikat le kellett mondaniuk, ahol eddig pénzt kereshettek. Ha megbetegszik, akkor táppénzt kap, a fizetése hatvan százalékát – jó estben talán nem hal éhen. Kompenzáció, normális fizetés – na, az sehol a nagy nemzetvédelemben.

A fertőzöttek 13 százaléka állítólag egészségügyi dolgozó – miért nem kapják meg minimum a teljes munkabérüket, ha megbetegszenek?

Az „Egyszer majd kaptok ötszázezer forintot” bemondásán kívül foglalkozott-e a kormányzat azzal, miből is adjon többet azoknak, akik most valóban az életük kockáztatásával küzdenek? Oké, hogy az aranylábú fiúk jövedelmét kellett először rendezni, de most, hogy ezen túl vagyunk, mégiscsak lehetne valamit ezzel is tenni.

Mert ha a kizsákmányolás e foka marad, ne tessék meglepődni, ha a vírus következő menetére innen tényleg elszelel, aki csak teheti. Egészségügyi dolgozóra mindenütt a világban van igény.

Úgy fest, a hatalom, még a korlátlan hatalom és vagyon sem véd meg mindentől, az észak-koreai diktátor tudna erről mesélni, ha még tudna.

Maradjanak otthon.

Dési János jegyzete az Esti gyors 2020. április 27-ei, hétfői adásában hangzott el.