Macron már hasonlóan látja Oroszországot, mint Orbán
19/11/2019 09:35
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Nagy fordulatot vett Emmanuel Macron Oroszország-politikájában, a francia elnök már közeledne Moszkvához; vélhetően megszavazzák az új Európai Bizottságot, de még gondot okozhat, hogy a britek nem jelöltek senkit; Várhelyi Olivér még egy fideszes szerint se lesz független Orbán Viktortól. Nemzetközi lapszemle.
Fordulat Macron Oroszország-politikájában
Egyre növekvő visszatetszést kelt, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök drámai irányváltásokat hajt végre különutas külpolitikájában – írja a bécsi Der Standard által közölt kommentárjában Lendvai Pál. Kiemeli, hogy Macron stratégiai párbeszédet szorgalmaz Oroszországgal, és ebben Donald Tusk, az Európai Tanács távozó elnöke igazította őt ki, azzal, hogy Moszkva nem stratégiai partner, hanem stratégiai probléma. Tavaly ősszel Macron az egyik interjúban még bírálattal illette Orbán Viktort, mondván, ő Vlagyimir Putyin legszorosabb barátja, most pedig az Economistnak arról beszélt, hogy ő és Orbán hasonlóan látja Oroszországot. Lendvai felhívja a figyelmet arra, hogy Macron korábbi legközelebbi unióbeli szövetségese, Angela Merkel német kancellár előzetesen mit sem tudott a francia államfő új biztonságpolitikai koncepciójáról. A kommentátor Macron türelmetlensége és kiszámíthatatlansága mögött azt sejti, hogy a francia elnök valósággal sóvárog a sikerre a márciusi önkormányzati választáson.
Európai Bizottság: mi lesz a britekkel?
Ursula von der Leyennnek, az új összetételű Európai Bizottság már megválasztott vezetőjének most lehetősége nyílik arra, hogy az általa vezetett testület december elsejével hivatalba léphessen – kommentálta a Reuters hírügynökség által idézett Dana Spinant bizottsági szóvivő azt a tegnapi fejleményt, hogy az Európai Parlament frakcióvezetői – a pótkérdések írásbeli megválaszolása után - elfogadásra javasolták az EU-bővítési és szomszédságpolitikai tárca élére szánt Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltet is. A EP plenáris ülése a tervek szerint november 27-ikén szavaz egyben az egész testületről. Néhány uniós tisztségviselő azonban a Reuters szerint úgy véli: az még jogi problémákat okozhat, hogy Nagy-Britannia nem jelölt senkit az Európai Bizottságba, holott még teljes jogú EU-tag, és az uniós jog értelmében a központi javaslattevő-végrehajtó intézményben minden tagállamnak képviseltetnie kell magát egy fővel.
Fideszes forrás sem hiszi, hogy Várhelyi független lenne Orbántól
A Politico című amerikai hírportál brüsszeli kiadása lényegében biztosra veszi, hogy a parlament meg fogja szavazni a bizottságot. Megjegyzi, hogy Várhelyi két ízben is biztosította az EP-képviselőket arról, nem fogja őt kötni, illetve befolyásolni egyetlen tagország miniszterelnökének vagy más képviselőjének az álláspontja sem. A Politico beszámolója szerint több EP-képviselő különösen annak nyomán adott hangot aggodalmának, hogy Orbán Viktor Bakuban kilátásba helyezte Várhelyi segítségét a törököknek és az azerieknek az EU bővítési, illetve szomszédsági politikáját illetően.
A magyar biztosjelölt azonban leszögezte: az EU ugyan kulcsfontosságú partnere Azerbajdzsánnak, illetve Törökországnak, de ez nem fogja őt visszarettenteni attól, hogy fölvesse az emberi jogi, illetve jogállamisági kérdéseket e két ország illetékeseinek. A Politico ugyanakkor – természetesen név említése nélkül – idéz egy magas rangú fideszes tisztségviselőt, aki szerint ugyan biztosan nem lehet előre tudni, de ő maga nem hiszi, hogy Várhelyi valóban független lenne majd Orbántól EU-biztosi működése során.
Nem védte meg a CEU-t, kedveskedik Orbánnak
A londoni Financial Times a Soros György által alapított – és amerikai diplomát adó oktatási programjait kényszerűségből Budapestről áthelyező - Közép-európai Egyetem, a CEU bécsi campusának a múlt pénteki felavatása kapcsán megszólaltatja Michael Ignatieff rektort, aki szerint bár hatalmas mennyiségben ömlik Magyarországra az európai pénz, az EU-nak nincs elég befolyása ahhoz, hogy a saját tagállamát rábírja az alapvető európai értékek tiszteletben tartására – amely értékek közül kiemelkedik a tudomány szabadsága. Bírálta azonban Ignatieff a washingtoni kormányt is: szerinte a CEU-val való bánásmód az amerikai hatalom egyértelmű hanyatlását mutatja. Emlékeztetett arra, hogy David Cornstein budapesti amerikai nagykövet, Donald Trump elnök régi szövetségese a kiküldetése előtti kongresszusi meghallgatásán a CEU megvédésére tett ígéretet, ehelyett kedveskedik Orbánnak. A támogatás elmaradása veszélyes üzenet – fogalmazott Michael Ignatieff, aki úgy véli, a Trump-kormányzat szemmel láthatóan nem érti, hogy a külföldön működő amerikai egyetemek – például Kínában, Szingapúrban, Abu Dhabiban és másutt - az amerikai értékek és érdekek képviselőinek számítanak.
Kormánymegállapodás az EMIH-hel
Végül röviden arról, hogy a New York Times internetes kiadása is átvette az AP amerikai hírügynökség hírét arról, hogy a budapesti kormány átfogó megállapodást kötött az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel. A beszámoló megjegyzi, hogy az EMIH ezzel a harmadik olyan zsidó vallási szervezet lett, amellyel a magyar kormánynak különmegállapodása van. Az AP anyaga arra is kitér, hogy az Orbán-kormány egy 2012-ben meghozott, a hírügynökség által ellentmondásosnak nevezett törvénnyel 370-ről 32-re csökkentette a hivatalosan elismert egyházak számát.
Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
2019. november 19., kedd 07.00
