Magyar Péter ellopta a show-t a szuverenitásvédelemtől

Vannak olyan kárpátaljai magyar állampolgárok, akik az ukrán hadseregben harcolnak és meghalnak – mondta Orbán Viktor az Il Giornale című olasz lapnak adott interjújában, hozzátéve, mi vagyunk az egyetlen európai uniós tagország, amely életeket veszt ebben a háborúban. Ezt a gondolatot tömegével idézték orosz és ukrán portálok is. Válaszúthoz érkeztünk, el kell dönteni, hogy izoláljuk a konfliktust és megpróbáljuk diplomáciai úton rendezni vagy még mélyebben beleássuk magunkat – emelte ki a hosszú milánói interjúból az URA – az uráli központi hírügynökség, idézve még, hogy a magyar miniszterelnök szerint az EU stratégiája még "taktikailag is sikertelen", meg kell határozni Európa érdekeit és tűzszünetet követelni. Az orosz hírügynökség ennek a gondolatnak az eredeti felvezetését – miszerint a háborút Oroszország kezdte, efelől nincs semmilyen kétség – nem idézi.

Július 1-től indul az új "aranyvízum" program Magyarországon – hívja fel a figyelmet a Schengen News. Ez az a program, amit a magyar sajtó letelepedési kötvény 2.0-ként is emleget, a fő különbség, hogy a 10 évre szerezhető tartózkodási engedélyért cserébe ezúttal  állampapír vásárlása helyett elsősorban ingatlanbefektetést vár az állam a külföldiektől. Három opcióval lehet részt venni a programban: legalább 250 ezer euró értékben kell befektetni egy ingatlanalapba, ingatlan vásárlás esetén legalább 500 ezer eurót kell elkölteni vagy legalább 1 millió eurós adományt kell felajánlani egy felsőoktatási intézménynek – foglalja össze a szakportál. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a befektető magával hozhatja az egész családját, akár a nagyszülőket is. Óriási előnye, hogy vízum nélkül utazhatnak az uniós országokban. Spanyolországban és Portugáliában is van a magyarhoz hasonló, kedvezményes program, de ott épp megszüntették az ingatlanbefektetési lehetőségeket. A Schengen News megemlíti, hogy az Európai Bizottság a tagországok hasonló programjait vizsgáló elemzése szerint az eredeti 2013 és 2017 között futó letelepedési kötvény programmal az ügynökségeken keresztül 1,4 milliárd eurós bevétel keletkezett – arra a portál nem tér ki, hogy Magyarországon egyedülálló módon ennek nagy része nem az államkasszába folyt be, hanem a közvetítőknél maradt –, felidézi viszont, Magyarország arra hivatkozva vezette ki a programot, hogy az nem hozott hasznot a gazdaságnak. 

Az önkormányzati és EP-választások lesznek a szuverenitásvédelmi törvény és a felállított hivatal tesztjei – írja Prágából keltezett angolnyelvű cikkében a Szabad Európa. A szerző az elmúlt 10 év tendenciája alapján megállapítja, a magyarok többségénél bejöttek Orbán populista igehirdetései, mert szükségük volt a stabilitásra és a kiszámíthatóságra, amit ő ezekkel a szólamokkal garantált. Azonban most a kegyelmi ügy, a korrupt ügyészség és az oroszok heckertámadása miatti botrány felkavarta az állóvizet, ráadásul lehetőséget adott egy új szereplő, a Fidesz belső világából érkező Magyar Péter politikai térképre kerülésére.

Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton egyetem professzora szerint a szuverenitásvédelmi hivatal felállítása azt a célt szolgálta, hogy Orbánt ne érhesse csúnya meglepetés a választásokon. Egyetért ezzel Zgut Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia adjunktusa is. Viszont mégsem jött be a számítása a "szuverenitásvédelemmel" a baloldal pénzügyi ellehetetlenítésében, pontosabban a téma nem dominálja úgy a választási kampányt, mint ahogy azt eredetileg tervezte a Fidesz – az őt ért politikai turbulenciák, az egymást érő skandalumok miatt. Nagy sikerének dacára egyébként Magyar Péter hűti a kedélyeket, mondván, hogy a mostani választás csak prelűd lesz a 2026-os választásokhoz. Ezt erősítette meg Hegedűs Dániel is a German Marshall Fundtól, aki szerint nem ingatja meg a rendszer stabilitását, csak átalakítja az ellenzéki oldalt. S abban minden elemző egyetért, hogy a kormány jobboldali alternatíváját jelenti Magyar Péter.

Hajlandóságot mutat az Európai Bizottság tudományos ügyekkel foglalkozó igazgatósága tisztázni a magyar álláspontot a Horizont programról – írja a Science and Business brüsszeli székhelyű nemzetközi portál. A magyar Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szerint téves információk terjednek még mindig arról a 31 egyetemről illetve intézetről, amelyek korábban részt vettek a Horizont és Erasmus+ programokban, s továbbra is kettős mércét emlegetnek. Azonban a bizottsági szóvivő szerint a jogállami normasértések illetve az egyetemi irányítás kiszervezése politikusok kezébe – még mindig akadálya a 2022-ben felfüggesztett program újraindításának. Mindenesetre a magyar kormány az együttműködések újraélesztéséhez tavaly csaknem 13 millió eurót, most viszont már 86 milliót biztosított.

Az orosz központi hírügynökség, az ITAR-TASZSZ is megerősítette, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mától Szentpéterváron a Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) lesz. Sőt megtudtuk azt is, hogy találkozni fog a Roszatom menedzsementjével.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.