Magyarország váltságdíjat követel
13/12/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: Budapest kész visszavonni az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatással szemben kilátásba helyezett vétóját, ha Brüsszel felszabadítja a jogállami aggályok miatt zárolt összes EU-pénzt. A nemzetközi sajtóban magas árnak és váltságdíjnak is nevezik az ajánlatot.
Ma reggelre a Bloomberg vette át a médiafőszerepet abban a végeláthatatlannak tűnő szappanoperában, amely Magyarország, illetve Ukrajna és az Európai Unió egyaránt viszontagságos viszonyáról szól. Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az amerikai üzleti hírügynökségnek adott nyilatkozatában jelezte: Budapest kész visszavonni az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatással szemben kilátásba helyezett vétóját, ha Brüsszel felszabadítja a Magyarországnak szánt, de jogállami aggályok miatt zárolt összes EU-pénzt.
Magyarország váltságdíjat követel – a Politico ezzel az alcímmel ismerteti a Bloomberg-interjú tartalmát. Az amerikai hírportál európai kiadása szerint az Európai Bizottság éppen azon van, hogy feloldja 10 milliárd euró zárlatát, a Budapest által vállalt igazságügyi reformintézkedések elismeréseként. Továbbra is visszatartanak azonban 11,7 milliárd eurót a felzárkóztatási alapból, valamint – alapvetően korrupciós aggályok miatt – ahhoz a 10,4 milliárd euróhoz sem fér hozzá Magyarország, ami a COVID-válság utáni gazdasági helyreállítást szolgálná. Orbán Balázs tehát a már kézzel fogható közelségbe került 10 milliárdon felül lényegében további 22 milliárdot követel annak fejében, hogy Magyarország ne akadályozza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós gazdasági segítséget – az összeg a jelenlegi középtávú uniós költségvetési ciklusból még hátra levő négy évre elosztva értendő, és ugyanez vonatkozik a magyar felzárkóztatási alapokra is. A nemzetközi média – így a Politico – szintén kiemeli a Bloomberg-interjúból, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Budapest szemében továbbra is „vörös vonalat” jelent, a magyar kormány tagság helyett csak stratégiai partnerséget ajánlana Kijevnek.
Magas az ár, amit az EU-tagországoknak fizetniük kell
Mindezek a kérdések a holnap kezdődő EU-csúcs napirendjén szerepelnek, és a Bloomberg a maga részéről óvatosan úgy fogalmaz, hogy Magyarország magas árat kér hozzájárulásának megadásáért, olyannyira magasat, hogy azt a többi EU-országnak nehéz lesz megadnia.
A pénzügyi fenyegetések csak még elszántabbá tették Orbánt
Egyik minapi, múlt csütörtöki áttekintésében egyébként a Bloomberg arról írt, hogy amikor tavaly felfüggesztették több mint 30 milliárd euró folyósítását Magyarországnak, akkor azt az Unió szempontjából áttörésként értelmezték, és Brüsszelben úgy vélekedtek: a pénz visszatartásával végre sikerül elérni, hogy a renegát Orbán Viktor beadja a derekát. Most viszont, amikor – a bíróságok politikai befolyásolásának kizárása érdekében tett néhány kezdeti lépésnek köszönhetően – küszöbön áll a visszatartott összeg mintegy egyharmadának a feloldása, vajmi kevés jele van annak, hogy sikerülne visszaszorítani a magyar miniszterelnök immár egy évtizede folytatott harcát a liberális demokrácia ellen. A pénzügyi fenyegetések csak még elszántabbá tették Orbánt – állapította meg a Bloomberg.
A hírügynökség megszólaltatta Zgut Editet, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófia- és szociológiaintézetének a kutatóját, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a jogászi fenyegetőzésekkel az EU csak a felszínt karcolja, mert az Orbán-rezsimet összetartó kapocs valójában a megfélemlítés, a dermesztő hatású informális kényszer, amin önmagában a jogalkotás eszközeivel nem lehet segíteni. Összehasonlítva Lengyelországgal, ahol az ellenzék felülkerekedett az október 15-ei parlamenti választáson, Magyarországon az Orbán-rendszer már túlságosan mélyen beásta magát, mire az EU komolyan szembe fordult vele – állapította meg Zgut Edit.
Sikerre vezethet-e az Orbán-módszer?
Az ARD-nek, a német regionális közmédiumokat tömörítő társaságnak a híradója, a Tagesschau tegnapi riportja arra kereste a választ, vajon sikerre vezethet-e az Orbán-módszer. A magyar kormányfő – fogalmazott a Tagesschau fenyegető kulisszát épített fel Ukrajna rovására, annak érdekében, hogy pénzhez jusson. Az esélyeket illetően a német médium kiemeli: az Unióban most minden korábbinál erősebben érezhető, hogy belefáradtak Ukrajna támogatásába. Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője az ARD brüsszeli stúdiójában úgy nyilatkozott, hogy aggályos lenne az Európai Bizottság jogállami hitvallása szempontjából a magyar EU-pénzek felszabadítása, mert az ország nem tesz eleget a követelményeknek.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.12.13., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János