Magyarországon nem lesz demokratikus az EP-választás

Új ablakban

2024. április 05. Reggeli gyors - részlet 24.04.05. Kárpáti János lapszemléje

05:43

00:00

Magyarországon nem lesz demokratikus a júniusi európai parlamenti választás – írja Michael Meyer-Resende, a Democracy Reporting International – DRI – elnevezésű, berlini székhelyű, pártokhoz nem kötődő, nonprofit demokráciaelemző és a politikai részvételt ösztönző kutatóműhely vezérigazgatója az EUObserver brüsszeli portálon közölt véleménycikkében.

Az írás nem kifejezetten Magyarországról szól, hanem szélesebb nemzetközi kitekintésben igyekszik értelmezni olyan fogalmak tartalmát, mint a demokrácia, diktatúra, autoriter berendezkedés, hibrid rendszer, populista rezsim, illetve illiberális demokrácia. Az utóbbi két fogalmat meglehetősen megtévesztőnek tartja, és leginkább a hibrid rezsim minősítést tartja alkalmasnak a valahol a demokrácia és a diktatúra között elhelyezkedő politikai szisztémák leírására. Kiemeli azt a paradoxont, hogy Törökországban például jóval erősebb az elnyomás, mint Magyarországon, a minap azonban mégis Törökországban sikerült vereséget mérni – igaz, nem országos, hanem önkormányzati választáson – a kormányoldalra.

A magyar viszonyokról azt írja Meyer-Resende: az országot azért nem lehet demokráciának minősíteni, mert az elit a kormányzó Fidesz párthoz kötődik, és nem kell felelősséget vállalnia a nép előtt. A választások nem tisztességesek, és nem tesznek eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ színe előtt vállalt. Az adófizetők pénzéből finanszírozott állami média Orbán és a Fidesz propagandacsatornája. Immár nehéz megkülönböztetni egymástól a pártot és az államot.

A szerző Magyarországot a hibrid rezsim kategórián belül – hogy még egy elméleti fogalommal gazdagodjunk – az úgynevezett puha autoriter berendezkedésű országcsoportba sorolja, Szerbiával együtt. Mint hozzáteszi, a tavalyi választásig ide tartozott Lengyelország is, idén pedig Szlovákiában nyerték meg újra a választást a puha autoriterek. Hogy mit lehet kezdeni az ilyen köztes rendszerekkel? A vendégkommentátor fontosnak tartja kiemelni, hogy átfogó megközelítésre van szükség, mert ha csupán az egyik vagy a másik elemre összpontosítunk, akkor nem érünk célt. Ennek alapján megállapítja: az EU nagy hibát követett el, amikor nemrégiben feloldott a magyar kormánynak szánt zárolt pénzből 10,2 milliárd eurót, amit a legtöbben úgy értelmeztek, hogy ezt a pénzt azért adták, mert Orbán zsarolta az Uniót Ukrajna támogatása kérdésében. Michael Meyer-Resende megfogalmazása szerint azért is kellene fokozni a hibrid rezsimekre gyakorolt nyomást, hogy megakadályozzák Európában a Trump-fertőzés elterjedését.

Orbán meghódítja a magyar közösségi médiát

A Svájci Rádió és Televízió – SRF – internetes oldala ezúttal arról közöl cikket, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő egyre inkább dominál a magyarországi közösségi médiában is, jobboldali, nemzeti beállítottságú influenszereknek betudhatóan. A svájci közmédia újságírója utal a Megafon azon törekvésére, hogy legyőzze a baloldalt a neten, és idézi Szalai Dániel médiakérdésekkel foglalkozó újságírót, aki online propagandaközpontnak nevezi a Megafont, amely videóival elárasztja Facebookot, a Tiktokot és más platformokat. Az SRF szerint a Megafon, bár hivatalosan nem kötődik egyetlen párthoz sem, közvetett módon mégis a kormánytól, kormányközeli alapítványokon keresztül rengeteg pénzt kap. Egyik leánycégével együtt az elmúlt négy évben mindenki másnál nagyobb összeget, három és fél millió svájci frankot tudott fordítani politikai hirdetésre a Facebookon. A következmény pedig az, hogy ha valaki ma például rákattint egy Youtube videóra, akkor jó eséllyel előbb meg kell tekintenie egy Megafon-influenszer reklámvideóját.

A magyar kormány ellenfeleinek az önkormányzati és európai parlamenti választások közeledtével már nem csupán az utcai plakátok, a tévék, a rádiók, illetve a nyomtatott újságok tekintetében osztottak rossz lapokat, hanem a közösségi médiában is – konstatálja a svájci közmédia.

A szlovák államfőválasztás második fordulója a Nyugat és Oroszország vetélkedése

Végül térjünk ki arra, hogy Szlovákiában holnap tartják az államfőválasztás második fordulóját, ahova az első forduló első két helyezettje jutott be: a Robert Fico vezette mostani kormánykoalíció által támogatott Peter Pellegrini volt miniszterelnök és a nyugatbarátként elkönyvelt Ivan Korčok volt külügyminiszter. A pozsonyi születésű Dalibor Rohac, aki az American Enterprise Institute elnevezésű, konzervatív washingtoni agytröszt vezető kutatója, most azt írja a Politico portálon, hogy ez a forduló – idézem – „a Nyugat és Oroszország vetélkedése” lesz, annak ellenére, hogy a szlovák köztársasági elnök jogköre meglehetősen szűkre szabott, sőt annak ellenére is, hogy voltaképpen a két jelölt egyike sem különösebben megosztó személyiség. Mégis, erre a választásra akkor kerül sor, amikor Szlovákia szavazói a jelek szerint nagyjából fele-fele arányban megosztottak: egyik felük, akikre Korčok számíthat, nyugatbarát, és riasztja az orosz agresszió, a másik tábor viszont, amely Pellegrininek a tartaléka, gyanakvó a Nyugattal szemben, és a füle ráhangolódott a Kreml narratívájára. Dalibor Rohac esélylatolgató cikke kitér egyebek közt arra, hogy a magyar nemzetiségű szavazók egyre inkább a reakciós politikai erők hatása alá kerülnek, a Magyarországon kormányzó Fidesz jóvoltából.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Flickr.com