Most már látszik az országos koronavírus-teszt végeredménye is
15/05/2020 13:38
| Szerző: Klubrádió
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az országos, reprezentatív koronavírus-felmérésről elmondta: két nappal a vége előtt vagyunk, és az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy a végeredmény is hasonló lesz, mint a tesztelés első szakasza után megismert adatok. Azaz a magyarországi lakosság eddig nagyjából 0,6 százaléka, azaz 40-88 ezer ember eshetett át a vírusfertőzésen. Ha ennek volt más (genetikai, környezeti) oka is, mint a korán meghozott korlátozó intézkedések és a magyarok fegyelmezettsége, az is kiderülhet a vizsgálatokból. Örülni kell, de nem lesz vírusmentes az ország, és ősszel még jöhet egy második hullám.
Az országos, reprezentatív koronavírus-teszt, amelyet négy egyetem végez, már a finishez közeledik, két nap van hátra. Még néhány száz mérés, és megvan a reprezentatív mintán végzett vizsgálat végeredménye. Merkely Béla, az Semmelweis Egyetem (SE) rektora Reggeli személy című műsorunkban is kérte, hogy akik meghívást kaptak a tesztre a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH), és még nem mentek el, vegyenek részt rajta. Ennek az is a haszna, hogy a vizsgált személyek megtudhatják, fertőzöttek-e vagy átestek-e már a víruson. Utóbbi esetben szerinte, aki már túl van rajta, annak ez néhány évig védettséget adhat.
Hangsúlyozta, hogy részletes adatokat nem szeretne mondani, de annyit azért elárult, hogy egyre növekvő számú tesztelés mellett a vizsgálat kétharmad ideje után ismertetett arányokhoz képest nem látnak lényegi változást. A továbbiakban is érvényes a becslés, hogy az aktuálisan fertőzöttek száma országosan 200 és 5000, a koronavírus-fertőzésen az elmúlt két és fél hónapban átesettek száma pedig 40 és 88 ezer között lehet. Tehát minden várakozáshoz képest kisebb a lakosság tesztelés során kimutatott átfertőződése – fogalmazott.
Merkely szerint nagyon szolid járvány zajlott az országban, aminek örülni kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországban hasonló kutatás alapján 5 százalékos átfertőzöttséget találtak, míg Magyarországon a kutatásuk eddigi adatai szerint nagyjából 0,6 százalék (40-88 ezer ember) lehet ez a szám, vagyis a spanyoloknál körülbelül nyolcszor kiterjedtebb volt a járvány. Természetesen meg kell várni a végleges eredményeket és majd azokat összehasonlítani, de nagyságrendekben nagy különbség nem várható. Megjegyezte, az arányaiban a nyolcszor nagyobb spanyolországi járvány a dél-európai államban nagyon komoly egészségügyi és szervezési problémákat okozott, Magyarországon azonban az intenzív, illetve a létrehozott koronavírus-osztályokon sehol nem volt tumultus, bőven volt kapacitás az esetek ellátására.
Annak valószínűsége a rektor szerint is megvan, hogy ősszel legyen második hullám, de reménykednek abban, hogy az a mostanihoz hasonlóan, konszolidáltan zajlik le. Az újabb hullámot nyáron kevésbé tartja esélyesnek, mert a vírusnak általában nem tesz jót, ha sokat vagyunk a szabadban, különösen, ha figyelembe vesszük az alapvető járványügyi szabályokat, amelyeket szerinte nem nehéz betartani. Természetesen ősszel, amikor újrakezdődik az iskolai oktatás, felpörög a gazdaság, talán a turizmus is, akkor megvan a második hullám esélye, ez azonban nem fogja meglepni az egészségügyi rendszert, mert folyamatosan szűrnek, kapják az adatokat. Szeptember második felében tervezik a következő nagy vizsgálatot, amely megmutatja, hogy mi történt a nyáron, és helyzetjelentést ad az aktuális fertőzöttek arányáról is. Hozzátette, ez a 0,6-0,7 százalékos átfertőzöttség nem elég a nyájimmunitásra, a második hullámnál pedig ott számítanak több megbetegedésre, ahol ezek tavasszal is nagyobb számban fordultak elő.
Merkely Béla azzal nem ért egyet, hogy eltúlzott volt a félelem a koronavírus-járvány magyarországi terjedésével kapcsolatban, illetve aránytalanok lettek volna a megelőző intézkedések. Hangsúlyozta, az óvintézkedések esetén viszonylag kis különbség is alapvetően változtathatja meg a megbetegedések és a halálozások számát, ahogy a spanyol példából látható. A magyar adatok annak mindenképpen köszönhetőek, hogy az ország időben meghozta a kellően szigorú intézkedéseket, és a lakosság is fegyelmezett volt, ha pedig ezenkívül van más, genetikai vagy környezeti ok, az a teszt adatainak elemzéséből derülhet ki.
Kérdés, miért az idősotthonokban terjedt jelentősen a járvány. A professzor szerint ha egy idős ember betegen kerül vissza a kórházból az otthonba, akkor ő egyedül nagyon nehezen tudja megfertőzni a többieket. Inkább azok a veszélyesek, akik tünetmentesen jutnak be, mint a karbantartók, konyhai dolgozók vagy ápolók. A szűrés ezért nem csak a kórházakból visszakerülő idős embereknél fontos, hanem az ott dolgozó fiatalabb embereknél is. Hangsúlyozta: az idősotthonokban az embereket el kell különíteni, méghozzá három csoportba, ezek a Covid-fertőzöttek, a kontaktok, akik találkozhattak fertőzöttekkel, valamint azoknak a köre, akik biztos nem találkozhattak vírushordozóval. Ha őket jól el tudják szeparálni egymástól az épületben, akkor a helyzet kezelhető, intenzív szűrési programmal összekötve.
Merkely Béla arról is beszélt, hogy Magyarországon „eléggé tág értelmezés” alapján határozzák meg, mi számít koronavírusos halálozásnak. Szlovákiában csak akkor nevezik meg az új betegséget, ha egyértelmű összefüggést találnak a koronavírus okozta tünetek és a halálokok között. Magyarországon azonban, ha egy adott személynél az úgynevezett PCR-vizsgálattal ki lehetett mutatni a vírust és meghal, akkor az koronavírusos halálozásnak számít. Merkely Béla szerint ezért magasabb a halálozási arány Magyarországon, mint Szlovákiában – a definíció sokat számít. Az SE rektora hozzátette, azt látni, hogy az idős, legyengült betegeknél a vírus mintha súlyként nehezedne rájuk, de nem a jellegzetes tüdőgyulladás okozza a halálukat, hanem a szervezet jelentős elfáradása.
Merkely Béla úgy véli, hogy a járványnak vége van, de a járványveszély nem múlt el. Vannak ugyanis otthon, magánlakásokban tartózkodó fertőzöttek – ha kevesen is –, valamint idősotthonokban és hajléktalanszállókon is jelen van a kórokozó, így az ország nem lesz vírusmentes. Tehát inkább adott helyeken fordul elő a vírus, a mindennapi életben nem találkozunk vele annyira. Ezért a fertőzöttek kezelése nem általános politikai vagy szakmapolitikai kérdés, hanem helyi, járványügyi feladat – tette hozzá.
Szerinte jelenleg érezhető enyhítésre van szükség, már csak lelki okokból is, de a kontrollnak meg kell maradnia. Nem lehet visszatérni a járvány előtti életmódhoz száz százalékban. A tömegközlekedésben és zárt terekben maszkot kell viselni, a másfél-két méteres távolságot pedig meg kell tartani, ahogy a kézmosásra is oda kell figyelni.
Az országos vizsgálat adatai, számításokkal együtt a jövő héten már várhatóan meglesznek, de ezeket előbb tudományos szaklapban publikálják. Amennyiben a döntéshozók konzultálni szeretnének az egyetemekkel, ők állnak rendelkezésre – tette hozzá Merkely Béla.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:
2020. május 15., péntek 09:30
Műsorvezető: Pálinkás-Szüts Róbert
