Már Magyarországon is érezteti hatását a klímakatasztrófa
29/07/2021 12:42
| Szerző: Klubrádió
A Greenpeace szerint sem a kormány, sem az ellenzék nem fogta fel, milyen súlyos problémáról van szó. Évtizedek óta nyomják a tudósok a vészcsengőt, hogy hatalmas és pusztító hosszú hőhullámok után hatalmas esőzések fognak elmosni mindent. Ezt láttuk ezen a nyáron, mondta Perger András.
A klíma- és ökológiai válság hatásai teljesen egyértelműek, "ha az idei nyár nem győzte meg az embereket arról, hogy mekkora a probléma, nem tudom, mi győzné meg" - mondta Perger András, Greenpeace munkatársa a Reggeli gyorsban.
"Másfél hónapja folyamatosan 30-35 fokos kánikulában vagyunk, látjuk a világban, milyen hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, árvizek pusztítanak, és ezeket a klímaváltozáshoz köthetjük" - mondta a környezetvédő szervezet munkatársa. "Évtizedek óta ezt mondják a szakemberek, hogy hatalmas és pusztító hosszú hőhullámok után hatalmas esőzések fognak elmosni mindent. Ezt láttuk ezen a nyáron".
A napokban tízezer tudós kétségbeesett felhívást tett közzé, mert nagy a baj: a Föld életjelei eltűnnek, az utolsó óra van. Perger szerint ezt úgy kell érteni, hogy "az ökológiai és éghajlati egyensúly kibillenőben van, és amíg a nagy rendszerek felvesznek egy másik egyensúlyi helyzetet, jobb lenne ezt nem megvárni".
Szerinte az a fő kérdés, hogy túljutottunk-e már azokon a pontokon, ahonnan nincs visszafordulni. Hogy értsük, miről beszélünk: olvad a grönlandi, antarktiszi jégtakaró, a gleccserek. Ha ezek nem fordíthatók vissza, akkor még inkább felgyorsulnak a folyamatok, és hamarabb elérjük, amit globális klíma és ökológiai katasztrófának tekinthetünk. A tengerszint emelkedése, a gleccserek olvadása, esőerdők pusztítása, és amiről kevesebbet beszélnek szerinte, hogy az Amazonas szén-dioxid elnyelőből szén-dioxid kibocsátóvá vált.
Mindezek globális jelenségek, de ez nem jelenti azt, hogy csak a távoli kontinenseken élőket érinti. Például Magyarországon a hőhullámok idején a halálozások 15%-kal megnőnek: magyarok is áldozatává válnak ennek a folyamatnak. A brutális aszályok, szárazságok következtében, ahogy láttuk, számos településen elfogyott az ivóvíz. Olyan növények élőlények jelennek meg, amik invazívak (kiszorítják az őshonos fajokat), egyes élőlények betegségeket terjesztenek, amik korábban vagy nem voltak, vagy csak a trópusokon voltak ismertek, sorolta Perger.
A mezőgazdaságot is érinti, és hosszú távon veszélybe kerülhet az élelmiszer-termelés, csökken a mennyisége és minősége annak, amit megtermelünk, mondta.
Szerinte ezért a politikának kellene lépnie és vezetnie a folyamatot. A mostani kampányban Perger szerint sok mindenről szó lesz, de nem kerülhető meg, hogy a jelöltek mit kívánnak kezdeni ezzel a helyzettel, hogy már ne legyenek válságok, és hogy a klímaváltozást elkerülhessük.
Szerinte verbálisan egyre több ígéret jön a politikusok részéről, "mintha kezdenék megérteni a veszélyt", de konkrét lépések szintjén nem látják az elköteleződést. Ez abból is látszik, ahogy az Európai Bizottság javaslatát fogadták, ami a megnövelt klímacél teljesítését célozza. Magyarország álláspontja az volt, hogy nem kívánja támogatni ezeket a célokat, amit Perger szerint amúgy nem is szabad támogatni, csakhogy ellentétes okból mondta, mint a kormány. A környezetvédő ugyanis kevesli klímacélok ambícióját, a kormány meg sokallja.
Az ellenzékiek lefektettek egy közös alapot a klímakatasztrófa elkerülése érdekében, ezt a Greenpeace véleményezte, és az irányát jónak is tartja, de "az ambíciót kevésnek látják, ahogy a garanciákat sem látják". Pedig a magyarok problémalistáján az első 3-4 helyen már régóta a klímakatasztrófa szerepel, erre kellene a pártoknak reagálni, és bemutatni, hogyan kívánják megoldani azt a problémát, ami az emberi civilizáció létét fenyegeti, mondta Perger András.