Megfelelő mennyiségű tanár = tisztességes bér és értelmiségi munka – Szabó Zsuzsanna: "Óriási változás, hogy megmozdult a vidék."
7/01/2023 13:07
| Szerző: Klubrádió
Két hete sincs, hogy a civil közoktatási platform felhívást idézett a pedagógusokhoz, arra kérte őket, hogy tüntetések mellett minden iskolában tartsanak fórumokat, ahol gyűjtsék össze azokat az ötleteket, javaslatokat, amiket ők a legfontosabbnak tartanának az oktatásban. Közben az év végi ünnepek ellenére elindult a Tudásmenet a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból, ami ma érkezik meg Budapestre, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz. A Realitásban Rózsa Péter műsorvezető ennek a részleteiről, valamint a további pedagógus akciókról is beszélgetett Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezet elnökével, Palya Tamás, a Kölcsey Gimnázium volt tanárával, és Nahalka István oktatási szakértővel.
A Tudásmenetet a Pedagógusok Szakszervezete szervezte, amelyet két kollégája is végiggyalogolt Miskolcról Budapestre – mondta Szabó Zsuzsa. Hozzátette, eközben minden érkezési ponton lakossági fórumot is tartottak a menet tagjai. Január 7-én, szombaton, a záróhelyszínen pedig a Tanítanék Mozgalom szervez tüntetést. Szabó szerint végig azt látták, hogy nagy a támogatása az ügyüknek, reméli, ma délután is sokan lesznek. Várnak mindenkit, akinek fontos az oktatás jövője 16 órakor a Kölcsey Gimnázium elé.
Szabó Zsuzsanna szerint az oktatás terén 2022 az akciók éve volt, a sztrájkokhoz, élőláncokhoz csatlakoztak a diákok és szülők is. Óriási változásnak tartja, hogy megmozdult a vidék is, hiszen nemcsak Budapesten, hanem nagy városokban is voltak tüntetések. Mindenki megértette, hogy a megmozdulások nemcsak a béremelésekről szólnak, a pedagógusok jóléte csak az első lépés, az egyik eleme annak, amiért a tüntetések zajlanak – fogalmazott.
Úgy véli, egy demokráciában az lenne normális, hogy tárgyalóasztal mellett lehetne eredményeket felmutatni, ők az elmúlt egy évben mindent megpróbáltak, hogy elérjék a céljaikat, sikertelenül. Szerinte a kormány a kifárasztásukra játszik, éppen ezért nem szabad megállni. Mindenképpen megvárjuk a tanévzárást és az általános iskolai felvételiket, utána viszont újra több napos akciókat szerveznek.
Az elnökasszony azt mondta, még az is lehet, a döntéshozók jó szándékkal hoznak meg bizonyos intézkedéseket, csak ezek nem a valós problémákat oldják meg. Ezért kezdeményezték egy Oktatási Nemzeti Kerekasztal létrehozását a miniszter felé, amelynek pont az átláthatósága és a nyilvánossága lenne az a felület, ahol ezeket a szakmai megbeszéléseket, vitákat, fejlesztéseket meg lehetne vitatni, ki lehetne dolgozni.
Palya Tamás a Kölcsey Gimnázium volt tanára azt mondja, ugyan önként választotta a polgári engedetlenséget, és számolt bizonyos következményekkel, de azt nem gondolta, hogy ki is rúgják. Szerinte a kormány célja egyértelműen a megfélemlítés volt, de a közel ezres számú engedetlen tanárral nem tudtak mit kezdeni, így vakon belelőttek a tömegbe, és minden logika nélkül, kiválasztottak pár embert, akit elbocsátottak.
A volt tanár a központosításokat nagyon rossz útnak látja, már tizenkét éve is azt gondolta, nem lehet lejjebb süllyedni, aztán mindig újabb meglepetések jöttek. Úgy véli, egy normális országban alapvető, hogy a tanár kiválaszthatja, hogy milyen tankönyvből tanítson. Szomorú, hogy más terülten sem számít a véleményük, tette hozzá. Emlékszik, amikor az új köznevelési törvényt elfogadása előtt a kormány kérte a pedagógusok véleményét, amit ők komolyan is vettek, azonban a megírt javaslatok hatását nem látták viszont a megvalósult törvényben.
Arra a felvetésre, hogy a kormány esetleg úgy gondolja, az iskolák úgysem képesek lépést tartani a modern világgal, azt mondta, pontosan a NAT mutatja, nem is akarnak erre törekedni. A lexikális ismeretek mellett azt kellene például megtanítani, hogy hol kell keresni a hiteles információkat. A NAT nem előre lépett, hanem hátra – mondta Palya Tamás.
Nahalka István szerint nem biztos, hogy az egész társadalmat megmozgatják az oktatás kérdésének a problémái. Szó sincs arról, hogy a társadalom egy emberként ott állna a tiltakozó pedagógusok mögött, de azt kijelenthetjük, hogy ami az elmúlt időszakban történt, példátlan – fogalmazott a szakértő. A legfontosabbnak azt látja, hogy tiltakozási hullámban résztvevő pedagógusok már régen túllátnak az egyszerű, napi kérdéseken, és már egyértelműen az oktatás átfogó, tartalmi kérdéseiről beszélnek. Hiszen ahhoz, hogy legyen elegendő pedagógus, nem csak az kell, hogy tisztességes bért kapjanak, hanem az is, hogy végre újra értelmiségi munkát végezhessenek, tette hozzá Nahalka.
A szakértő szerint változtatni kellene azon az iszonyú centralizáltságon, amit ez a hatalom megvalósított. Hiszi, hogy ezzel a filozófiával és a lelkülettel – ahogy ez a kormány az oktatás kérdéséhez áll – nem lehet előre jutni. Gyökeres változásokra van szükség, de a legelső lépésként a pedagógusokat mindenképpen fel kell szabadítani – véli Nahalka István.
Szerinte a kormánynak semmilyen víziója nincs az oktatással kapcsolatban, ha lenne, annak látnánk az eredményét. Hozzátette, ha mélyebbre ásunk, és megpróbálunk tudatosságot képzelni ebbe az egészbe, akkor azt lehet mondani, hogy nem tekintik túlságosan fontosnak az oktatást, nem hisznek abban, hogy azt a funkciót kellene betöltenie, amit modern társadalmakban betölt az oktatás. A kormány mégsem gondolja alapvető hajtóerőnek azt a társadalom fejlődése szempontjából. Jelenleg inkább egy összeszerelő üzemnek, munkaerő kiszolgáló egységnek tekintik az oktatást, ezért erőltetik a szakképzést, a felsőoktatás fejlesztése pedig megállt.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023.január 06., péntek 15.00.
Műsorvezető: Rózsa Péter
