Mégsem zárnák le a németek az Orbánék elleni uniós eljárást

Az Európai Bizottság minden részletre kiterjedő jelentésének alapján Michael Roth, a német kormány Európa-ügyi minisztere megállapította, hogy nincsenek meg a feltételek a Lengyel- és Magyarország ellen kezdeményezett, büntető szankciókat kilátásba helyező, hetes cikk szerinti eljárás lezárásához, ezért azt folytatni szükséges – írja az angol nyelvű lengyel The First News portál.

Ez a döntés azután született, hogy Didier Reynders igazságügyi biztos, illetve az Európai Tanács alelnöke, Vera Jourova elemezte a két országban kialakult helyzetet.

A cikk inkább a lengyel helyzetről ír, így egy névtelen forrás alapján arról is, hogy a lengyel igazságügyi miniszter nem volt hajlandó találkozni a jelentéstevőkkel, csupán annyit mondott: majd az Európai Bíróságon találkozunk, illetve hogy zárják le végre az ellenük kezdeményezett 7-es cikk szerinti eljárást. Közben újabb meghallgatást terveznek az érintettek bevonásával Brüsszelben, a lengyel kormányzatra decemberben kerül sor.

Az Orbán kormányzat ellen 2018-ban indult meg a magyar jogállamiság védelmében kezdeményezett hetes cikk szerinti eljárás. Orbán Viktor miniszterelnök augusztusban arról számolt be a parlamentnek, hogy a folyamatban lévő, hetes cikk szerinti eljárást az idén tárgyalt uniós mentőcsomag és hétéves költségvetés elfogadása előtt le kell zárni, és ennek nincs akadálya. Több cikk is arról szólt, hogy az év végéig tartó német uniós elnökség végéig ez megtörténhet, a német kormányzat partner az ügyben.

Felkészültek a magyar ellenkezésre

Frankfurtból jelentkezett az Amerika Hangja tudósítója a szerdán nyilvánosságra hozott új uniós migrációs politikai irányelv ismertetésével, amelyből elsőként Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök bejelentéséből azt emeli ki, hogy a testület szerint ezzel a megoldással az európai állampolgárok bizalmát fogják visszaszerezni.

A javaslat lényege, hogy amelyik ország nem vesz részt a menekültek státuszának közös rendezésében, menedzselésében, amelyhez anyagi támogatást nyújt Brüsszel, annak az illegálisan beérkezettek kitoloncolását kell saját költségén fedezni. A Voice of America úgy tudja, már épül az ellenkezők koalíciója. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak kétségei vannak, hogy az ügyet így le lehetne rendezni.

A kérdés kezelésével megbízott Ylva Johansson belügyi biztos fel van készülve a magyar, a lengyel kormány és a gazdag északi államok elutasító reagálására, ugyanakkor nyitott a jobb javaslatok befogadására. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a hét elején a Magyar Nemzetben megjelent írásában utalt rá, hogy nem fog kompromisszumot kötni, és befogadni az ideirányított menedékkérőket, vagy éppen visszatoloncolni őket a hazájukba. Ugyanakkor a megegyezést sürgeti Brüsszel azon aggálya, hogy a 2016-os, Törökországgal kötött egyezmény működőképes lesz-e még a jövőben az Unióval kialakult feszült viszony, illetve a Törökország szerint késedelmes uniós pénzügyi támogatások híján.

A szolgalelkűség tökéletes példája

„Hogy kellene megmenteni az amerikai külügyminisztériumot?” – ebben a témában olvashatunk tartalmas elemzést az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóiratban. A minisztériumi szakgárda iránti bizalmatlanság, illetve Donald Trump elnök azon nézete határozza meg a helyzetet, miszerint az állami gépezetben dolgozók áskálódnak ellene. Ebből fakad a trumpi külpolitika és diplomáciai gyakorlat több jellemzője, így a nagykövetek kinevezésének módja is. A tanulmány példaként hozza fel a szélsőjobbal kapcsolatot ápoló berlini amerikai nagykövetet, illetve a Budapestre kinevezett David B. Cornsteint is, aki a cikk szerint a szolgalelkűség tökéletes példáját adta azzal, hogy az autokrata és polgári jogokat megcsúfoló magyar kormányfőt tökéletes partnerként jellemezte.

A trumpi külpolitikát jellemzi az is, hogy a republikánus elnök sorra eltávolította azokat az „Obama-féle” karrierdiplomatákat, akik például tető alá hozták az iráni atomalkut. Vagy éppen nem engedelmeskedtek neki, amikor azon volt, ne legyen ügy abból, hogy az ukrán felső vezetésnek állítólag olyan ajánlatot tett, ami a demokraták számára inkább a saját érdekében elkövetett zsarolásnak tűnt, és végül ellene indított impeachment eljáráshoz vezetett,

A cikk, amelynek a közelgő elnökválasztás adott aktualitást, sorra veszi a lehetőségeket arra, miként kellene visszaépíteni Amerika imázsát. Pontosabban teljesen újat kitalálni neki. Merthogy az élesedő geopolitikai versenyben – amelyben Kína és Oroszország előnyt szerzett – az amerikai diplomácia képtelen lépést tartani.

Híres, rettegtek tőle, felmosórongy

A Coinworld pedig bemutatja a juhász- és vadászkutyák-érmesorozat második magyar darabját, amely a híres magyar komondort ábrázolja. A 2000 forintos pénzérme kibocsátására október 4-én kerül sor, 10 ezer darabot dobnak piacra egyenként 19, 95 USD áron. A nyugaton felmosórongyként is ismert, becézett komondor eredetéről azt írják, hogy a 12-13. században a török nyelvű népek közé tartozó nomád kunok hozták be hazánk területére, és gumandurnak hívták, ami a cuman, hun névre utal, s ebből lett a komondor szó. A második világháborúban azonban annyira féltek tőle az idegen katonák – legyen az német vagy orosz – írják, hogy sokat leöltek közülük.