Meloni próbál hidat képezni Brüsszel és Budapest között

Új ablakban

2024. március 19. Reggeli gyors - részlet 24.03.19. Kárpáti János lapszemléje

05:37

00:00

Amikor az iszlámellenes lázító Geert Wilders kapta a legtöbb szavazatot a tavalyi holland választáson, erre az áttörésre úgy tekintettek, mint annak előhírnökére, miként ragadhatja magához a hatalmat Európában a szélsőjobb. Négy hónappal később azonban a holland fősodorbeli pártok összezártak, és arra kényszerítik Wilders Szabadságpártját, hogy adja fel vezetőjének miniszterelnöki ambícióit, mert ez az ára annak, hogy bevegyék a koalíciós kormányba – írja a londoni Financial Times.

A lap szerint a holland példa is azt igazolja, hogy bár az ultranacionalista, őskonzervatív, idegengyűlölő pártok növelik az őket támogató szavazatok számát, a bonyolult és széttagolt európai demokratikus rendszerben több voks megszerzése nem azonos a hatalom elnyerésével. Portugáliában azt látjuk, hogy a mainstream pártok készek félretenni nézeteltéréseiket, hogy a szélsőjobboldali Chega – jelentése: Elég – elnevezésű pártot távol tartsák a koalíciótól, holott az ország harmadik legnagyobb politikai erejévé vált az e hónapban tartott választáson. Hasonló megállapodás várható a fősodorbeli csoportok között a júniusi európai parlamenti választás után – jósolja a Financial Times.

A cikk kitér arra, hogy Wilders Szabadságpártja és a Chega a francia Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés oldalán az úgynevezett Identitás-frakcióban ülhet majd az Európai Parlamentben. Ez a frakció egyes becslések szerint az EP harmadik legnagyobb csoportjává válhat, a jobbközép Néppárt és a szociáldemokraták után, megelőzve a centrista-liberálisokat. Szorosan az Identitás nyomában vannak, és a negyedik-ötödik helyre esélyesek az úgynevezett konzervatív reformisták, ahol a Giorgia Meloni vezette Olasz testvérek jelentik a domináns erőt. A két említett frakció együttesen talán 183 képviselői mandátumot szerezhet meg az összesen 720-ból, de vannak köztük ellentétek, így különbözőképpen ítélik meg az orosz-ukrán háborút: az Identitás Moszkvához húz, a konzervatívok elkötelezettek Kijev mellett.

Arról a felmerült eshetőségről, hogy a Fidesz – mintegy 14 EP-mandátummal – a konzervatív frakcióhoz csatlakozna, a FT azt írja: Orbán Oroszország-párti nézetei eltávolíthatnának ettől a csoporttól több tagpártot, így a lengyel Jog és Igazságosság pártját. Carlo Fidanza, az Olasz testvérek politikusa szerint Meloni próbál hidat képezni Brüsszel és Budapest között, és rávenni Orbánt arra, hogy ne ellenkezzék, amikor Európa jövőjéről akarnak döntéseket hozni.

Az EU 2030-ban bővülhet tovább, kérdés, hogy Ukrajna is csatlakozhat-e

Ukrajna belépése az EU-ba több haszonnal, mint amennyi költséggel járna – állította az EurActiv brüsszeli portálnak adott nyilatkozatában Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, aki abban bízik, hogy ez év első felében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Bizottság a múlt héten előterjesztette tárgyalási keretjavaslatát, és azt most a tagállamoknak kell véleményezniük.

Charles Michel, az EU-tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke 2030-at jelölte meg a következő EU-bővítés lehetséges éveként, de Smihal hangsúlyozta, hogy - az Oroszországgal vívott háború megnyerése után - mindent meg fognak tenni azért, hogy a bővítés hamarabb bekövetkezzék, és ő úgy számol, hogy Ukrajna két év alatt el tudja majd végezni a csatlakozáshoz szükséges házi feladatát.

Az EurActiv szembesítette az ukrán kormányfőt azzal, hogy a Bruegel elemző intézet becslése szerint Ukrajna csatlakozása a hétéves uniós költségvetési ciklus alatt 110 és 136 milliárd euró közötti összegbe kerülne, ami a tömb GDP-jének durván 0,1 tized, usque 0,13 század százalékának felel meg. Smihal erre azzal reagált, hogy szerinte az ukrán piac, az ukrán hadsereg, Ukrajna nyersanyagkészlete és több más szektor ennél sokkal több hasznot hozna biztonsági és gazdasági értelemben. Elismerte ugyanakkor, hogy a csatlakozási tárgyalássorozat nehéznek bizonyulhat. Nem aggódik-e amiatt, hogy Magyarország kétoldalú ügyek miatt megpróbálhatja lelassítani mindezt? – hangzott a kérdés, amire azt válaszolta, hogy a vitákat meg lehet oldani a két éven át tartó tárgyalási folyamat során.

Egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU az orosz gáz importőreire

Idén az Európai Uniónak csökkentenie kell a cseppfolyósított földgáz – angol rövidítéssel LNG – orosz forrásból érkező importját – ismertette a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség Kadri Simson energiaügyi EU-biztosnak a kijelentését. Az észt politikusnő az EU és az Egyesült Államok közötti energetikai megbeszélések után nyilatkozott erről. Simson szerint Európa számára fontos, hogy bizton számíthat az Amerikából érkező LNG-szállítmányokra. Az Európai Unió – tette hozzá – fokozatosan egyre nagyobb nyomást gyakorol az importőrökre annak érdekében, hogy csökkentsék ebben az évben az orosz LNG beszerzését. Mindez annak a törekvésnek a része, hogy aláássák Vlagyimir Putyin pénzügyi hátterét, amellyel az orosz elnök a 2022-ben Ukrajna ellen indított háborút finanszírozza.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.