Menekülők – Szénási Sándor jegyzete

A Lengyelországba menekült, és az oroszok által megerőszakolt ukrán nőknek a kormány nem engedélyezi az abortuszt, tekintettel arra, hogy ez lengyel földön a megerőszakolt lengyel nők esetében is tilos. Varsó ezzel megerősítette mély elkötelezettségét az Egyesült Államok, illetve az élenjáró amerikai demokratikus, mit demokratikus, túláradóan emberbarát értékek iránt, amit a texasi, ohiói, és floridai törvényhozás is vall. Ezekben az államokban is tilos az abortusz, ám a határt eltérően szabják meg. Texasban 6 hét után, Floridában 15 hét után nem engedélyezik a beavatkozást, Ohióban már ilyen liberális ficsúrságokkal nem foglalkoznak, ott nincs semmiféle türelmi időzóna.

Jó, tegyük hozzá, az amerikai szabályozás képmutatóbb, hiszen igazából a várandós nőknek nem tilt meg semmit, nem akar mindenféle emberi jogok eltiprójának feltűnni, és ilyen módon törvényileg támadható lenni, inkább az orvosokra vet ki ormótlanul nagy pénzbüntetést.

Lengyelország nem lacafacázik. Tilt és kész. Akkor is, ha a törvény halottakat gyárt. 2021 szeptemberében egy Izabella nevű nőt, bár tudható volt, hogy a magzata nem marad életben, nem operáltak meg, a gyerek is, az anya is meghalt. Idén januárban egy ikrekkel terhes asszony egyik magzatának leállt a szívhangja, az orvosok nem voltak hajlandók a beavatkozásra, a 37 éves nő meghalt.

Voltak tüntetések, nem változott semmi.

Azonban, bár a törvény szerint a beteg magzatot sem szabad eltávolítani, vérfertőzés, nemi erőszak esetén kivétel tehető. A lengyelek javára írhatjuk ezt, hiszen például Ohióban sem az erőszak, sem a vérfertőzés nem számít.

Nagyszerű, mondhatja erre az ember, aki boldog, hogy eggyel kevesebb konfliktus van ebben az egész szomorú ukrán történetben: mivel az ukrán nők esetében durva erőszak történt, az abortusznak nem lehet akadálya.

De még mennyire hogy van!

Látta valaki az erőszakot? – kérdi a lengyel tisztviselő a meggyötört és most már duplán is megalázott nőtől, na persze magácskán kívül, már ha a sztorija igaz egyáltalán, mosolyog pajkosan az irodista, mert nincs szemtanú, videofelvétel, mobillal rögzített és vágatlan hanganyag, pecsétes papír, önkormányzati tanúsítvány, bármi asszonyom, érti, bármi, akkor a beavatkozás ugrott. Rendnek kell lenni.

És senki, de senki nem kérdezi meg, hogy a lengyel állam, a segítőkész, menekülteket befogadó, ellátó, emberséges lengyel állam miképpen rendelkezhet egy másik ország állampolgárai fölött. Milyen alapon tilt meg vagy engedélyez számukra bármit is? Azzal is van egy kis probléma, amit a saját állampolgáraival művel, de ukrán nőket végképp nem tekinthet a saját tulajdonának.

A befogadás, a szeretet mögött azért csak megjelenik a hatalom valódi arca.

Szénási Sándor jegyzete a 2022. április 21-i Esti gyorsban hangzott el.