Miért éppen Afganisztán?
1/05/2021 18:13
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Az új amerikai elnök eldöntötte: kivonja haderejét Afganisztánból. De egyáltalán mit kerestek ott a katonák? Akár a szovjetek, akár az amerikaiak. Miért érdekes az az ország?
Jelképes időpontban, szeptember 11-én akarja kivonni Joe Biden az amerikai katonákat Afganisztánból, ami nyilván a NATO-erők távozását is jelenti. Nem ő az első elnök, akinek ez megfordult a fejében, Barack Obama is fontolgatott ilyen lépést, sőt Donald Trump is, csak akkor még a katonai vezetők álláspontja volt talán erősebb. A mostani döntéssel egy húsz éves időszaknak lehet vége.
Hogy miért volt fontos Afganisztán a nagyhatalmaknak? A kérdésre Wagner Péternek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójának az a válasza, hogy minden időszakban másért. Egykoron azért, mert átjárót jelentett a mesésen gazdag India felé. Ráadásul az 1880-as évektől stabil volt, hiszen a britek és az oroszok megegyeztek abban, hogy békén hagyják, hadd legyen egyfajta ütköző zóna. Egyébként maga Afganisztán is gazdag, becslések szerint mintegy ezer milliárd dollárt érő nyersanyaggal rendelkezik. A legutóbbi időkben meg azért volt érdekes, mert a nehéz terep és az elzártság miatt ott talált otthonra az al-Kaida terrorszervezet.
A szovjetek kudarca
A hidegháború idején mind az USA, mind a Szovjetunió támogatta az országot. Az ellenzék kommunistákból, maoistákból, iszlamistákból állt. Moszkva mintegy százezer katonát küldött harcba, de nem sikerült győzelmet aratnia tíz év alatt sem. Wagner Péter ezt azzal magyarázza, hogy a szovjet hadsereg alapvetően arra volt felkészítve, hogy nyugati seregek ellen harcoljon, tankokkal, síkságokon. Hát Afganisztán nem ilyen terep. A lakosság négyötöde kis falvakban élt, a felkelők ezekben húzták meg magukat, amelyekben támogatást is kaptak. Azon kívül Pakisztán irányába szabad az átjárás. Hagyományosan nem létezik határ, a felkelők utánpótlása onnan érkezett, nem utolsó sorban amerikai forrásból. A szovjet hadsereg tehát néhány nagyobb városra tudott koncentrálni, az országot nem tudta elszigetelni, ilyen körülmények között nem lehet megnyerni egy háborút. Már a gorbacsovi időszakban, 88-89-ben tehát kivonultak.
Itt érdekes lehet kitérni arra, hogy Pakisztán miért ilyen barátságos Afganisztánnal, miközben vannak köztük ellentétek. Ennek is katonai oka van minden bizonnyal. Pakisztán –amely egy mesterségesen létrehozott állam- fő ellensége India. Onnan nézve egy nagyon kicsi, és főleg keskeny ország, nincs meg az úgynevezett stratégiai mélysége, ahová támadás esetén vissza lehetne vonulni. Ekkor jöhet jól Afganisztán területe.
A szovjetek kivonulása után káosz keletkezett, előbukkantak a tálibok. Wagner Péter megfogalmazása szerint ők nem szélsőségegesek, hanem rendkívül konzervatívok. 1992-ben polgárháború tört ki, a talibán azt hirdette, hogy egyesíteni akarja az országot. Volt időszak, amikor a 95 százaléka tálib kézben volt. Rendet tettek –akár erőszakkal is-, egyfajta stabilitást jelentettek az embereknek, amire volt igény. A burka viselése, vagy a szakáll megtartása sokaknak jelentett nyugalmat. Hogy közben gyilkoltak, akasztottak, kezeket vágtak le lopásért? Úgy látszik, belefért. Egy idő után kénytelenek voltak komoly bevételi forrás után nézni, így lett Afganisztán a világ egyik legnagyobb ópiumtermelője.
És jött Amerika
Az amerikaiak a 2000-es évek elején jelentek meg Afganisztánban a szovjetekhez hasonlóan mintegy százezres haderővel. Nem utolsó sorban azért maradtak még, mert az al-Kaida terrorszervezet oda fészkelte be magát. Megpróbáltak erős helyi hadsereget, rendőrséget, titkosszolgálatot szervezni, papíron ma mintegy háromszázezer az afgán biztonsági erők létszáma. A tálibokat azonban így sem sikerült legyőzni. Az afgán kultúrától idegen az, hogy legyen egy erős vezető, egy erős állam, és az irányítson. Wagner Péter szerint tehát jól döntött Joe Biden, amikor úgy gondolta, hogy ki kell vonni az amerikai, illetve NATO-katonákat. Más kérdés, hogy Afganisztán tovább fog szenvedni a saját megosztottságától.
A magyar szerep
A Magyar Honvédség mintegy négyszáz fős kontingenssel vett részt az afganisztáni misszióban. Annak idején irigykedhettek itthon a 600-800 ezer forintos fizetések miatt. Elterjedt, hogy a munka oroszlánrészét természetesen az amerikaiak végzik, a magyarokra gépjárművek ellenőrzését, személyek kísérését bízzák. Hivatalosan ez így olvasható egy katonai beszámolóban, amelyet a sajtónak szántak:
„A több helyszínen, különböző veszélyességi szintű feladatokban történő személykísérés, őrzés-védelem, gépjármű átvizsgálás, az afgán hadsereg katonáival és az amerikaiakkal való együttműködés komplex, naponta új kihívásokat jelentő követelményrendszert állított elénk, aminek – büszkén állíthatom – teljes mértékben sikerült megfelelnünk”.
A tényekhez tartozik, hogy több magyar katona is meghalt az afganisztáni misszió során, voltak, akik –hivatalosan- közlekedési balesetben, és volt egy 32 éves nő, aki akkor esett áldozatul, amikor a konvojukat megtámadták. Már hazafelé tartott.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay
2021. április 23. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor
