István király miért is lett szent?

I. László „műve” volt államalapító elődje, István király 1083-as szentté avatása, a később szintén a szentek közé emelt László ugyanis felismerte az akkori trendet. VII. Gergely pápa ugyan nem volt híve annak, hogy uralkodókat ebbe a sorba emeljenek, de kénytelen volt meghajolni a korabeli „politika” előtt. Az egyháznak érdeke volt az új királyságok uralkodóinak felemelése, hiszen terjeszteni kellett a vallást. Egyfajta érdekszövetség jött létre. Aztán változott a helyzet, és a XIII. században az egyház már úgy döntött, hogy uralkodókat nem avat szentté, inkább szent életű nőket választ. Például Erzsébetet, Margitot, Piroskát.

Klaniczay Gábor történész számos érdekes részletet mondott el a szentté avatások ismerhető hátteréről. Például azt, hogy a szentté avatáshoz csodákra is szükség volt. Ezek bizonyításához tanúk kellettek – ilyenek akadtak. Bizonyítani kellett azt is, hogy a jelölt legyőzte a halált. Ehhez a középkor egyik módszere a különböző illatosítók használata volt, de igazolásul szolgálhatott az is, ha a test mumifikálódott. Az máig nem tisztázott, hogy Szent István jobb keze, hogyan maradhatott meg olyan állapotban, amilyenben most tisztelik, és hordozzák, és az is kérdéses, hogy a testrész valóban Istvántól származik-e. 

Hogy Szent István megfelelt-e a szentté avatás követelményeinek, amikor véres harcokban verte le ellenfeleit? Erre Klaniczay Gábor válasza az, hogy számos, egészen brutális módszereket alkalmazó uralkodót is elismert az egyház. Utólag.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt.