Miért nem alakult meg Orbán nacionalista szuperfrakciója?
6/12/2021 07:51
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A nemzetközi sajtót leginkább az izgatta Magyarország kapcsán, hogy a Varsóban tartott – „nacionalista” konferencián mégsem állt össze a migrációellenesek, és az euroszkeptikusok által remélt uniós frakcióegység, a szuperfrakció. Izrael egy magyar NER-befektető miatt aggódik náluk. És végül azt boncolgatják Amerikában, hogy Biden miét nem hívta meg Orbánt a demokrácia konferenciára.
Megfogadták, hogy a nemzeti szuverenitás és a migráció kérdésében egységesen fognak szavazni az uniós fórumokon és a parlamentben, de nem alakult meg az Orbán Viktor által remélt hivatalos nacionalista szövetség, és nem jött létre az EP-ben koalíció – írja a Politico. Júliusban 16 "jobboldali" párt kinyilatkoztatta, hogy egységre lépnek, de ezt a lépést – ami hivatalossá tette volna az együttműködésüket – elmulasztották. Miért?
Mert mindenkinek más a belpolitikai érdeke, és a brüsszeli kártyát másképp játsszák ki. A franciák és a lengyelek közti nézetkülönbség ütközött ki a legjobban. Előbbiek attól tartanak, hogy ha a frakciójukkal, az Európai Konzervatívok és Reformistákkal összeolvadna az Identitás és Demokrácia frakció, akkor az utóbbiak szélsőséges tagjai miatt elveszítené népszerűségét. A frakció egyik tagja európai parlamenti elnöki pozícióra áhítozik, és félő, a radikálisok miatt elveszítené az esélyét. Pedig az összeolvadással a harmadik legnagyobb uniós frakció jönne létre, ami több uniós pénzzel is járna.
Orbánék ezzel szemben egy teljesen új frakciót hoznának létre. Az Euronews Orbánt idézve azt írja, hogy mindannyian Brüsszel politikáját akarják megváltoztatni. Ám van még egy ütközőpont: Oroszország. A lengyelek vehemens oroszellenessége nem tűri sem a francia, se a magyar oroszbarátságot. Míg a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski Orbánnak azonban elnézi a Putyin-barátságot, Mariene Le Pennek nem. A fotók tanúsága szerint azonban viszonyuk javulóban.
A konferenciával Marine Le Pen volt a legelégedettebb, noha bevallotta, abban reménykedett, hogy az Európai Néppárt után a második legnagyobb jobbközép frakciót tudják összehozni. Abban állapodtak meg a pártok, hogy kéthavonta találkozni fognak, legközelebb Spanyolországban.
A konferenciával egyidőben egy tucatnyi tüntető tiltakozott és azt skandálta: Nem a fasizmusra!
Az izraeli védelmi tárca - stratégiai nemzetbiztonsági okokból - ellenzi a Spacecom műholdas kommunikációs rendszer részeladását a magyar a 4iG-nek, mivel instabilnak és nem éppen demokratikus entitásnak tartja – számol be a június óta húzódó magyar-izraeli bizniszről az izraeli Haaretz. Pedig Izraelnek Magyarország a legjobb uniós szövetségese.
A minisztérium attól tart, hogy ezzel izraeli állampolgárok, miniszterek és különféle biztonsági cégek adatai kerülhetnek szélsőségesek kezébe. Attól is tartanak, hogy az üzlet mögött az igazi érdekelt maga a magyar kormányfő. Nemrég hoztak Izraelben egy új jogszabályt, hogy stratégiailag fontos izraeli vállalkozásban külföldi cég 20%-nál több részesedést nem szerezhet. A lap Mészárosnak tulajdonítja, de tavaly nyár óta 4iG-ből kivásárolták Mészárost, így valójában Jászai Gellért 70 millió dollárt, 22 milliárd forintot fizetne a cég 50%-os részesedéséért. A cég egyébként veszteséges és nagy adóssága is van.
Nő Kelet-Európában az elégedetlenség a nyugati liberalizmussal szemben – erről adott hírt az amerikai közszolgálati rádió, az NPR annak kapcsán, hogy Joe Biden amerikai elnök Magyarországot nem hívta meg a héten tartandó amerikai Demokrácia Csúcstalálkozóra. A cikk emlékeztetett, hogy Biden egyszer a világ gengsztereinek nevezte az orbáni rendszer szereplőit.
A helyszíni tudósításban pro és kontra véleményeket szólaltat meg, például az Orbán-párti Magas László professzort, aki ott volt a határnyitásnál, most mégis úgy látja, a liberálisok félrevezetik a világot Orbán-rendszerét értelmezve. Azt mondja, Magyarország nem lehet a nyugat gyarmata. Ivan Krastev bolgár politológus, aki kiváló Orbán-szakértő is, úgy látja, Orbán Fidel Castrohoz akar hasonlítani. Legutóbbi könyvében Krastev azt elemzi, miért áll vesztésre a Nyugat a demokrácia harcában.
A cikk azt is kiemeli, hogy az uniós pénzek megvonása nemcsak a liberálisokat, de még az Orbán-támogatókat is aggasztja. Megszólal az igencsak terjedelmes összeállításban Iványi Gábor is, aki azt veti Orbán szemére, hogy a kereszténységet átpolitizálta. Hozzáteszi, a kereszténységet nem a politikusnak feladata megvédeni. A cikk bemutatja Márki-Zay Pétert is, aki viszont határozottan hisz a liberális értékrendben, a nyugati típusú demokráciában, és aki helyre akarja hozni az Unióval és Washingtonnal megromlott kapcsolatot.