Miért zabálnak a magyarok munkanapon, ebédidőben? – Kárpáti Iván jegyzete
25/07/2023 18:01
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
Veszek mindenhez is sült krumplit? Naná! Kenyeret? Hát, hogy lehet gulyást enni kenyér nélkül, könyörgöm!?
Nem szeretnék elveszni a nemzetkarakteológia ingoványos mocsarában, de ha menni kell, hát menni kell. Szóval egy ideje már gondolkodom azon, hogy miért zabálnak a magyarok munkanapon, ebédidőben? Ha valaki mondjuk vasbetonszerkezetet szerel fagyban és kánikulában, akkor nincs kérdésem, kell a kalória. De tele a város kifőzdékkel, amik 11 és 2 között megtelnek irodákban dolgozó serény emberekkel, akik akkor is ragaszkodnak a marhapörköltöt / székelykáposztát / sertésragut, stb. is tartalmazó, háromfogásos menühöz, ha amúgy mítingelnek egész nap egy légkondícionált szobában.
Ez a hagyomány a társadalmunkat vertikálisan fogja össze, az integrációnak egy ritka sikeres példája, főnök és melós egy asztalnál. Elnézést, kihagytam, hogy hús helyett 10-ből 8-an rántott sajtként kínált, emberi fogyasztásra alkalmatlan panírozott gumit választanak, vagy valamilyen mirelit zöldséget, szintén rántva. És miután minden elfogy, miért ne legyen másnap is ez? Levesből is inkább a tányérnyi megy, nem a csésze. Aztán az egészet le kell nyomni egy jó ki somlói galuskával. Ezután persze beüt a kajakóma. Vannak, akik otthonról visznek magukkal pakkot, arról legalább tudni, hogy miből készült, de nem kevesebb.
Hogy én hol ebédelek? Hát persze, hogy ott! Veszek mindenhez is sült krumplit? Naná! Kenyeret? Hát, hogy lehet gulyást enni kenyér nélkül, könyörgöm!? Miért nem dobok be egy könnyű szendvicset vagy valamilyen salátát? Ne vicceljünk, az nem ebéd!
Hogy is sóhajtott fel Darvas Iván a kastélyban bujkáló Gálfy Eduárd zászlósként a Tizedes, meg a többiekben?
„Mert mindig zabálunk....magyar átok!”
Kárpáti Iván jegyzete a 2023. július 25-i Esti gyorsban hangzott el.