„Köszönjük
Reggeli gyors

Mire kell az óriási hitelfelvétel? Szavazók lekenyerezésére és kormányközeli szervezetek pénzelésére

17/09/2021 13:48

| Szerző: Klubrádió/szg

A kormány által felvett, csaknem 1500 milliárdos hitel hatása Léderer Sándor, a K-monitor ügyvezetője szerint a kormánypropagandában és a masszív közpénzkiáramlásban látszik majd. A lényeg az állampolgárok lekenyerezése a választásokra, és kormányközeli szervezetek, alapítványok támogatása révén felkészülés arra a vészforgatókönyvre, ha a Fidesz elveszítené a hatalmat.

2021. szeptember 17. Reggeli gyors / részlet, Léderer Sándor (21.09.17.)
09:27
00:00

Miért adósította el az államot a kormány rekordmértékben egy nap alatt? – tette fel a kérdést csütörtöki cikkében a hvg, arra utalva, hogy 4,25 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon: 1253 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű dollárkötvényeket a magyar állam szeptember 14-én – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A magyar állam egy nap alatt még soha nem bocsátott ki ekkora adósságot – emlékeztetett az ügyletről beszámoló Portfolio.hu.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy azért kellett most hitelt felvenni, mert „Brüsszel nem küldi a pénzt”. Léderer Sándort, a K-monitor ügyvezetőjét kérdeztük, aki szerint ez rávilágít arra a problémára, hogy „a kormány idén végig hazardírozott az európai uniós támogatásokkal”, amikor az 5800 milliárdos helyreállítási csomag nagyobb részét, a nagyon kedvezményes EU-s hitelt nem vette fel, mondván, nem akartak államadósságot növelni. A helyreállítási tervet még mindig nem fogadták el, ez csúszásban van, például azért, mert a kormány nagyon keveset vállalt antikorrupciós területen, tehát azzal kapcsolatban, hogy „ezeket a pénzeket ne lopják el azonnal”. Nyilvánvalóan tanult az EU az elmúlt hétéves ciklusban abból, hogy milyen könnyen lehet ezeket a támogatásokat a kormányközeli klientúra finanszírozására használni – jegyezte meg.

Ha megállapodnának az Unióval, a kormány azonnal kapna 300 milliárd forintnyi előleget. A hitel, amit fölvettek, csaknem 1500 milliárd forint, és arra is lehet számítani, hogy választási költségvetés lesz; év végi pénzszórás, nyugdíjemelés, sok olyan költség, amit valószínűleg nem tudna finanszírozni a kormány. A hitelfelvétel harmadik része pedig valószínűleg objektíven indokolható „klasszikus államadósság-refinanszírozás”. Ezzel együtt a szakértő szerint furcsa, hogy ilyen mértékű kötvénykibocsájtás eddig nem volt, és éppen a választás előtt történik, amikor úgy tűnik, nem jut gyorsan pénzhez az EU-tól az ország. Ez olyan értelemben megkárosítja az adófizetőket, hogy a kormány nem volt hajlandó felvenni a nagyon kedvező EU-s hitelt – hívta fel a figyelmet. Egyébként utóbbinál az volt az EU legnagyobb kifogása, hogy 1200 milliárdot beleöntött volna a kormány a felsőoktatásban létrehozott úgynevezett alapítványokba, amelyeket fideszes kurátorok vezetnek, és ez már sok volt az Uniónak. Érdekes az is, hogy ez deviza alapú eladósodás; eddig a kormány nagyon törekedett arra, hogy magyar forrásokból szerezzen pénzt, amikor eladósodott – jegyezte meg.

Ennek hatásaként növekszik az államadósság, többet kell költeni törlesztésre. Rövid távon kicsit emelkedhet a nyugdíj, és lehetnek „a szavazatvásárlás keretében mindenfajta jóléti programok”, minden bizonnyal megtámogatnak kormányközeli szervezeteket, alapítványokat, amelyek indirekten bekapcsolódnak a kampányba. A kormánypropagandában és a masszív közpénzkiáramlásban lehet látni a hatásokat, tehát egyrészt az állampolgárok lekenyerezése a választásokra, másrészt felkészülés arra a vészforgatókönyvre, ha a Fidesz elveszítené a hatalmat a cél – foglalta össze.

Léderer Sándor nem hiszi, hogy az EU elutasítaná a magyar helyreállítási tervet, valószínűleg lesz megállapodás, inkább az időpont lehet érdekes, hogy mikor érkezik be a pénz, amit a kormány korlátlanul felhasználhat. Szerinte az EU látja, és jól látja, hogy ha a magyar kormányt valamivel meg lehet fogni, az az uniós támogatás. Hozzátette: az EU-nak is talán későn esett le, hogy kormányközeli figurák feltőkésítésére használták a támogatások jelentős részét, és sok korrupt, értelmetlen, rossz programra is költöttek, mint a 40 centis kilátók és társaik.

Viccesnek tartotta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az EU be akar avatkozni a választásokba; szerinte éppen a kormány akar beavatkozni „kvázi illegális kampányfinanszírozással”, az EU meg teszi a dolgát, védi a pénzügyi érdekeit, és ebbe beletartozik a magyar állampolgárok érdeke is, hogy még egyszer ekkora keretet ne lehessen "ellopni", mint ahogy az elmúlt hét évben történt.

Reggeli gyors
2021. szeptember 17., péntek 08:15
Műsorvezető: Pálinkás Szüts Róbert