Mostanra egyértelműen a kormányt hibáztatják az emberek a gazdasági bajokért - Bíró-Nagy András

Bíró-Nagy András kiemelte, hogy a megélhetési dimenzió az, ami a magyarokat leginkább foglalkoztatja, de három olyan év után, amikor a megélhetési költségek szerepeltek az első helyen, most először a bérek vette át a vezetést. Ennek az elemző két okát látja: két szuperinflációs év után a forint romlása ugyan lejjebb ment, de egy olyan magas színvonalra álltak be az árak, amelyhez viszonyítva már nem az árak emelkedését látják akkut problémának az emberek, hanem a bérek alacsony színvonalát, nincs elég pénz a zsebükben. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány nemzeti konzultációja sem sorosozásról és migránsozásról szól, hanem gazdasági kérdésekről. Érzi a kormány, hogy kormányoznia kell a  2026-os választásokig, különben nagy bajban lesznek. 

Nem csak az a kutatás mutatja, hogy az alacsony bérekkel és az árakkal kapcsolatos aggodalmak élen vannak, hanem  a Policy Solution készített egy mélyfúrást a gazdasági helyzetértékelés percepcióval kapcsolatban is. Ebben nem csak az látszik, hogy az elmúlt egy év értékelése igen negatív, hanem az is, hogy azok a vágyak a kormány részéről, hogy hirtelen sikerül beindítani a növekedést és ez majd az emberek saját helyzetértékelésében is lecsapódik, ez egyáltalán nem tükröződik az emberek 2025-re vonatkozó válaszaiban. Vagyis a magyarok a következő évben is a gazdasági és megélhetési válság elhúzódására számítanak 2025-ben.

Ami ezekből látszik az az, hogy annak ellenére, hogy az infláció lement 4 százalék körülre, és annak ellenére, hogy a kormány elkezdett reálbérnövekedést tudni felmutatni már idén, mégsem tudta ellensúlyozni azt a sokkot, ami az emberek helyzetértéklésében a 2022-es, 2023-as év után kialakult. Ezek a behúzott fékek, melyek a  fogyasztás elmaradásában is láthatóak voltak az elmúlt években még most is ott vannak. Bíró-Nagy András úgy véli, az Orbán-kormány jól teszi, ha ezt a gazdasági helyzet percepciót próbálja javítani, mert ha nem sikerül, akkor úgy vág neki a 2026-os választásoknak, hogy gyakorlatilag az előző választások óta, az emberek nem tapasztaltak gazdasági előrelépést, csak stagnálást vagy lecsúszást. Ez az alaphelyzet pedig nagyon veszélyes lehet a kormányra nézve most, hogy kihívója is van. Ám miután már 2023-ra és 2024-re is csak ígérni tudott, teljesíteni nem, ez nehéz helyzetbe hozza Orbánékat.

Fontos megállapítása még a kutatásnak, hogy a gazdasági nehézségek elhúzódásáért a kormányt, és egyre kevésbé a háborút vagy az EU-t teszik felelőssé a magyarok.

A válaszadók szerint a magyar kormány van a legerősebb hatással a magyar gazdaságra (49%). Második helyre kerültek holtversenyben a multinacionális cégek és az Európai Unió hatása (31%). Ezt az orosz–ukrán háború (30%) és erőteljesen lemaradva az Egyesült Államok követik (23%). A 2023-as felmérésük eredményeivel összevetve azt látszik, hogy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásának megítélése kissé visszaesett. Emellett az Európai Uniót nagyon erős hatásúnak ítélők aránya is visszaesett, 38 százalékról 31 százalékra. A magyar kormány minden tábor szerint jelentős hatást gyakorol a magyar gazdaságra, de ez különösen erősen a Tisza Párt szavazói körében (55%) mutatkozik meg. A kormánypárti szavazók az Orbán-kormány szerepe (41%) mellett az orosz–ukrán háború (37%) és az Európai Unió (37%) hatását is lényegesnek tartják, ami összhangban van a kormányzat kommunikációjával. Az adatok alapján azonban 2023-hoz képest 2024-ben kevésbé érvényesül az Orbán-kormányt felmentő mechanizmus, mivel az EU és a háború szerepe is visszaszorult - magyarázta Bíró-Nagy András.

Az elemzés további fontos megállapításai, amik a beszélgetésben is szóba kerültek: 

- Az akkumulátorgyárakat már fontosabb problémának tartják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket.

- A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban.

- Az ellenzéki választók anyagi helyzetük romlását érzékelik, a Fidesz-szavazók stagnálásról számolnak be.

-  Gazdasági kilátások: a magyar társadalom nagy többsége 2025-re a megélhetési válság további elhúzódásával számol.

- A gazdasági nehézségek elhúzódásáért a kormányt, és egyre kevésbé a háborút vagy az EU-t teszik felelőssé a magyarok.

- Elvárások az önkormányzatokkal szemben: a háziorvosi rendszer javítása, szociális támogatások, lakóépületek korszerűsítése.

- Mi kell ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen? Magasabb fizetések és nyugdíjak, színvonalas egészségügy, kevesebb korrupció.

- A magyarok kétharmada ellenzi az akkumulátorgyárak építését és főként a környezetszennyezéstől tartanak.

 - Az ellenzéki szavazók még jobban elutasítják a vendégmunkások betelepítését, mint a Fidesz támogatói. A vendégmunkások ügyében visszaüthetnek a Fideszre a korábbi migrációellenes kampányok.

- Az LMBTQ-közösség jogai: az azonos neműek házasságát támogatná a többség, az örökbefogadást nem.

- Globális veszélyek a magyarok szerint: még mindig az újabb járványoktól való aggodalom a legerősebb, de már második a klímaváltozás, miközben csökkent a háborús félelem.

A tanulmányt itt érhetik el.