Mozi a két világháború között
23/02/2020 12:23
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió szombati adásában folytatódott és egyben befejeződött mozitörténeti sorozatunk, amely az Osztrák-Magyar Monarchia idejére repített vissza; valamint maradtunk a múltban, Paár Ádám politológussal azokról a kosztümös filmekről beszélgettünk, amelyek jobbára üzenetközvetítő céllal születtek a náci rezsim idején Németországban.
Muszatics Péter filmtörténésszel azzal folytatjuk beszélgetésünket, hogy a századforduló idején Közép-Európából Hollywoodba érkező filmesek hogyan építették fel a ma is működő stúdiórendszert, amelyben aztán olyan neves művészek tevékenykedtek, mint Ernst Lubitsch, Billy Wilder vagy éppen Kertész Mihály. Az interjúból kiderült, hogyan szóltak bele a stúdiók vezetői művészeti kérdésekbe is, mivel a rendezőket kevéssé alkotó lényként, semmint a gépezetet működtető fogaskerékként kezelték, akiknek az a dolguk, hogy a stúdió elvárásait teljesítsék. A filmtörténész arról is beszélt, hogy ezzel a hozzáállással persze nem minden rendező tudott azonosulni, és akik igen, azok napról napra vívták kisebb-nagyobb csatáikat, hogy filmjeik mégis olyan formát öltsenek, amelyek számukra is elfogadható. Kertész Mihály például, aki ugyan a stúdiók kérését jobbára figyelembe vette, a legkevésbé sem volt könnyű ember, amellyel első kézből színészei szembesültek.
A beszélgetés során kiderült, a két világháború közötti időszakban alakult ki az a fajta filmgyártás, az az új iparág, amely egyfelől az említett „fogaskerekekkel” dolgozott, másfelől megteremtette a mostanra üzletileg pontosan működő modellt. Muszatics Péter hozzá tette, ez volt Hollywood aranykora.
A folytatásban maradtunk a korábbi történelmi időszaknál, csak a helyszín változott. A második világháborúhoz közeledve Németországban egyre több történelmi film készült. Nem csak jellegzetes német témákat dolgoztak fel az alkotók, hanem olyan történeteket is, amelyekbe belecsempészhető volt a náci ideológia, így születhetett meg Jeanne d'Arc történetének német verziója is. Paár Ádám történész-politológust Timár Ágnes azokról a kosztümös filmekről kérdezte, amelyek a náci rezsim idején készültek Németországban. A beszélgetésből kiderült, hogy miért nem volt alkalmas például Tell Vilmos története arra, hogy vászonra vigyék, ha a fent említett üzeneteket is el akarták sütni, valamint arról is szó esett, hogy milyen mértékben jelentek meg a náci nézetek a könnyed kikapcsolódást hazudó kosztümös filmekben.
2020. február 22. szombaton 13:30
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágness