Nagy falat lesz Orbán meggyőzése

Mint a brüsszeli hírportál áttekintésében olvasható, tűzszünet esetén az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garancia jegyében London hajlandó lenne másokkal együtt katonákat küldeni a terepre, és felhasználni a légierőt. A franciák és a britek együtt dolgoznak az ukránokkal a béketerven, Giorgia Meloni olasz kormányfő pedig kész arra, hogy mintegy hídépítőként próbálja használni Donald Trumphoz fűződő jó kapcsolatát. Németországot ugyanakkor „a bevetés során eltűntek” között kell említeni az EurActiv szerint, legalábbis addig, amíg meg nem alakul Berlinben az új kormány. Ami Lengyelországot illeti, Donald Tusk az elsők közt állt ki Volodimir Zelenszkij támogatása mellett, de Varsó most még nem jelezte, vállal-e vezető szerepet Ukrajnát illetően. A portál Németország és Spanyolország mellett Lengyelországot is kiemeli olyan európai hatalomként, amely habozik, hogy küldjön-e békefenntartókat Ukrajnába. 

Az európaiak – írja az EurActiv – a megrázó fehér házi epizód után is vonakodnak tudomásul venni az új transzatlanti realitásokat, és ahelyett, hogy Trump nélkül is előre lépnének, elpazarolják az értékes időt Ukrajna ügyében azzal, hogy Washingtonra várnak.

Ugyanerről a témáról írva a New York Times úgy vélekedik: nem csak az a kérdés, hogy hány ország lesz hajlandó csatlakozni a tettre készek koalíciójához, hanem az is, hogy egy ilyen koalíció számítana-e egyáltalán bármit is, tekintettel arra, hogy Oroszország elutasítja ezt a fajta részvételt a rendezésben. Az EurActivtól eltérően a New York-i lap fontosnak tartja, hogy Trumpot visszahúzzák a közös folyamatba, mert pillanatnyilag úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok eltökélte: biztonsági garanciák hiányában is megköti az alkut Vlagyimir Putyin elnök Oroszországával, Európa és Ukrajna feje fölött.  

A britek és a franciák közös elképzeléseit illetően a New York Times ismerteti, miként nyilatkozott Emmanuel Macron a párizsi Le Figarónak. Eszerint az elkövetkező hetekben semmiképpen nem jelennek meg Ukrajnában európai katonák, ilyesmire legfeljebb csak egy egyhónapos tűzszünet után kerülhetne sor. 

A Giorgia Meloni által mondottak közül a lap kiemeli: arról soha nem volt szó, hogy Olaszország katonákat küldene. Ott vannak aztán a nyíltan ellenkező országok – folytatódik a New York Times cikke, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor köszönetet mondott Trumpnak, amiért ellenségesen bánt Zelenszkijjel az Ovális Irodában. Orbán, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy meg fogja akadályozni Ukrajnát támogató nyilatkozat elfogadását a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson – emlékeztet a lap, és hozzáteszi: az európai vezetők attól is tartanak, hogy Orbán keresztbe tehet majd azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek azt célozzák, hogy a nyáron az EU meghosszabbítsa mintegy 200 milliárd dollárnyi orosz vagyon befagyasztását.

A Politico, a csütörtöki EU-csúcsra való készülődésről szóló cikkében azt hangsúlyozza, hogy EU-tagországok vezetői most attól tartanak: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a válságos helyzetet arra próbálja kihasználni, hogy a tagállamok kárára növelje az általa vezetett uniós végrehajtó testület hatáskörét védelmi kérdésekben.

A cikk emlékeztet arra, hogy a Covid-világjárvány alatt Von der Leyen már partvonalra szorította a tagországi kormányokat az oltóanyag beszerzése terén, majd pedig az ukrajnai háború kezdetén élére állt az Oroszország elleni szankciók meghozatalának és Kijev fegyverekkel való ellátásának. Ennek a központosító hajlamának köszönhetően a Politico szerint ki is vívta magának az Orsolya királynő elnevezést.  

A portál diplomatákat idézve azt írja, hogy Lengyelország és Finnország ragaszkodik a leginkább ahhoz, hogy az uniós alapszerződés értelmében a védelmi kérdések erősen tagállami felelősségi körbe tartoznak. A Politico bepillantást nyert abba a tervezetbe, amelyet a tagállami kormányok készítettek, és amely sürgeti a brüsszeli bizottságot, hogy biztosítson több pénzügyi mozgásteret a tagállamoknak, és tegyen javaslatot új védelmi célú finanszírozási források megteremtése érdekében, beleértve azt is, hogy forrásokat irányíthassanak át a regionális fejlesztési keretből a védelmi célú kiadásokhoz.

A portál úgy tudja, hogy néhány tagállam, így Lengyelország azt szeretné, ha az EU intézményrendszerén kívül hoznának létre külön alapot, mert akkor ennek az eszköznek az igénybevételéhez nem lenne szükség mind a 27 tagállam egyetértésére. „Hogy a faszba fogjuk meggyőzni Magyarországot?” – idéz a Politico egy diplomatát.