Nehéz lesz betölteni az űrt, amit az ukrán külügyminiszter lemondása okozott
6/09/2024 09:40
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Dmitro Kuleba volt eddig az arca annak az Ukrajnának, amely igyekszik utat törni magának a NATO-hoz és az Európai Unióhoz – írja a Bloomberg. Távozása tanácstalanságot váltott ki a nyugati szövetségesek körében, miként egyébként az is meglepetésként érte őket, hogy Ukrajna augusztus elején behatolt Oroszország kurszki régiójába.
Készületlenül érte az Európai Uniót az egyik legnagyobb formátumú ukrán politikus, Dmitro Kuleba lemondása, a szélesebb körű, szintén váratlan kormányátalakítás részeként – írja a Bloomberg.
Az amerikai hírügynökség megfogalmazása szerint Kuleba volt eddig az arca annak az Ukrajnának, amely igyekszik utat törni magának a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Távozása tanácstalanságot váltott ki a nyugati szövetségesek körében, miként egyébként az is meglepetésként érte őket, hogy Ukrajna augusztus elején behatolt Oroszország kurszki régiójába. Az új ukrán külügyminiszterre – vélekedik a Bloomberg – az a nehéz feladat vár, hogy megküzdjön az európai fővárosokban a háború miatt tapasztalható türelmetlenséggel, valamint kezelje azt a kockázatot, hogy egy esetleges Trump-kormányzat alatt megváltozhatna az Egyesült Államok támogató magatartása.
Nehézsúlyú konzervatív az új francia miniszterelnök
Az Emmanuel Macron államfő által francia miniszterelnöknek jelölt Michel Barnier korábban konzervatív álláspontra helyezkedett a hazai politika több kérdésében, és ennek köszönhetően lehetséges, hogy elnyeri a szélsőjobb hallgatólagos támogatását – vélekedik a Politico.
Az amerikai portál megfogalmazása szerint Barnier nehézsúlyú konzervatívnak számít az egyébként is jobboldali republikánus párton belül. Elismertsége külföldön talán még nagyobb, mint a saját hazájában, hiszen két cikluson át volt EU-biztos, és ő tárgyalt a britekkel az unióból való kilépés feltételeiről. A francia belpolitikában erősen jobbra hajlott, és időnként konfliktusai is támadtak, olyan kulcsfontosságú európai politikai kérdésekkel összefüggésben, mint például a bevándorlás. „Franciaországban rendre van szükség, … rendre az utcákon, a hatérainkon, valamint az állami költségvetésben” – hangsúlyozta a július hetedikei előrehozott választás után az X – korábbban: Twitter – közösségi portálon. Érvelése szerint a jobboldalnak és a centrumnak kell biztosítania azt, hogy tisztelet övezze a franciákat. Ugyancsak júliusban, a Politicónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Franciaország legégetőbb kérdései közé tartozik a bevándorlás, a közpénzek helyzete, illetve az ipari és mezőgazdasági kapacitások újjáépítése.
Még amikor a köztársaságielnök-választáson indult, javaslataival esetenként egészen a szélsőjobboldali területig merészkedett. Fölvetette, hogy népszavazást kellene tartani a bevándorlás jogi kereteinek a megszigorításáról, annak dacára, hogy ez ellentétes lett volna a nemzetközi és az európai jogi előírásokkal. A Le Point című hetilapnak adott interjúban azt mondta, három-öt évre teljesen le kellene állítani a nem európaiak bevándorlását. Barnier szorgalmazta emellett a büntetési tételek alsó határának az emelését egy sor bűncselekmény esetében, és indítványozta a börtönférőhelyek számának 20 ezerrel történő növelését. Tett olyan kijelentést is, hogy Franciaország ne legyen alávetve az Európai Unió Bírósága, illetve az Ember Jogok Európai Bírósága ítéleteinek.
A Politico a francia belpolitikai erőviszonyok mérlegelése alapján arra a következtetésre jut, hogy a jobbközép, valamint a centrum legnagyobb része hajlandó lenne támogatni egy Barnier vezette kormányt, de azt állandóan fenyegetné a megbuktatás veszélye bizalmatlansági indítvány által, ha nem sikerül biztosítania a szélsőjobb hallgatólagos támogatását.
Ami a gazdaságot illeti, a Politico úgy látja: Barnier valószínűleg egyetértésre tud majd jutni Macronnal az adócsökkentés kérdésében, és aligha fogja szorgalmazni a köztársasági elnök vitatott nyugdíjreformjának a visszavonását, hiszen korábban ő maga nem is a Macron által meghatározott 64 évre, hanem 65-re javasolta felemelni a nyugdíjkorhatárt. Mindez értelemszerűen a francia baloldaltól való elzárkózást vonja maga után. Az Európai Bizottság egyébként túlzottdeficit-eljárást indított Franciaország ellen, és ha megalakul a Barnier-kormány, egyik első dolga lesz több évre szóló költségvetési kiigazítási tervet benyújtani Brüsszelhez.
FPÖ: Szerbiának kell helyet biztosítani legelőször az Európai Unióban
Végül arról, hogy az APA osztrák hírügynökség feltűnő részletességgel számol be Harald Vilimsky belgrádi tárgyalásairól. Az említett úriember a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ európai parlamenti küldöttségének a vezetője, Herbert Kickl FPÖ-elnök jobbkeze. Nagy esélye van annak, hogy ez a párt nyeri majd e hónap végén az ausztriai parlamenti választásokat. Vilimskyt fogadta Aleksandar Vučić szerb elnök és Ana Brnabić parlamenti elnök. Az osztrák szélsőjobbos politikus szerint a Nyugat-Balkán országai közül Szerbiának kell helyet biztosítani legelőször az Európai Unióban. Vilimsky az Ukrajna-politikát illetően is méltatta a belgrádi irányvonalat, mondván, Magyarországhoz hasonlóan a mielőbbi békére törekednek.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.09.06., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János