Nem látszik a nagy populista áttörés Európában

A várakozásoknak megfelelően ugyan létszámában csökkent, de így is a Néppárté lehet a legnagyobb frakció a következő Európai Parlamentben is.

A vasárnap esti előrejelzés szerint 173 helyet jósolnak a jobboldali pártcsaládnak. A szocialista, szociáldemokrata frakciót 147 főre, míg a liberálisokét 102 fősre várják. A zöldeknek 71 képviselője lehet, így megelőznék a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket, amely a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthat a régi-új felállásban.

A hatodik legnagyobb frakció 57 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája volt.  Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal fogja adni, előreláthatólag 42 mandátummal. A függetlenként politizálóknak nyolc mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 37 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni.

Befolyásosabb EP-t akar Weber

A Néppárt csúcsjelöltje szerint a magas részvételi arány az Európai Parlamentet erősíti. Manfred Weber úgy véli, hogy a magas részvételi arány révén megerősödött EP-nek a többi tényezővel megegyező, „egyenlő befolyással kell rendelkeznie” az EU-s tisztújításról a választás után kezdődő vitában.

A mérleg nyelveként kíván működni a liberális ALDE és az Emmannuel Macron-féle Renaissance új európai képviselőcsoportja.  Az Európai Parlamenti liberális frakciót eddig vezető Guy Verhofstadt úgy számol, 100 képviselőjük is lehet, ezért többé nem lehet őket figyelmen kívül hagyni, és nem csak a szociáldemokratákon és az Európai Néppárton fog múlni, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke.

 

Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár (Forrás: flickr.com)

 

Le Pen és Merkelék is nyerésben

Franciaországban a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja a szavazatok 23,2 százalékával nyerhette az EP voksolást, az Ipsos mérése szerint. Az Emmanuel Macron elnököt támogató tökörülés az exit pollok alapján 21,9 százalékra számíthat, míg a Zöldek 12.8 százalékkal a harmadikok lettek.

Németországban a kormányzó Kereszténydemokrata Unió nyerte meg az Uniós voksolást az Exit Poll adatok szerint. Így a CDU nagyjából 27-28 százalékkal végzett az élen. Második helyet hozták el a zöldek 20-22 százalékkal, míg a Szociáldemokraták 15.5 százalékkal harmadikok lettek. A szélsőjobboldali AFD a negyedik helyet hozta el 10.5 százalékkal. A Baloldal és a Liberálisok is bejutási küszöb környékén valamivel felette 5.5 százalékot hoztak.

Hatott a Strache-botrány

Ausztriában a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt fölényes győzelmét hozta az EP voksolás. A kancellár pártja a közvélemény-kutatások szerint  34,5 százalékot kapott, míg a baloldali szociáldemokraták 23.5 százalékot.

A botrányos korrupciós videó felvétellel a kampány végén megroppantott Osztrák Szabadságpárt 17,5 százalékot szerzett, ami egy hellyel kevesebb mandátumra lehet elég számukra. A Zöldek támogatottsága 13.5 százalék,  az ötödiken helyen álló liberálisoké 8 százalékos lehet.

Nyert Orbán lengyel szövetségese

Lengyelországban ugyan csak néhány százalékkal, de megelőzte a Jog és Igazságosság az összellenzéki Európai Koalíciót. Az exit poll adatok szerint a kormányerő 42,4 százalékkal vezet az ellenzéki összefogás 39,1 százaléka előtt.

Bulgáriában nagyot nyert a miniszterelnök, Bojko Boriszov jobbközép pártja, csaknem 33 százakos eredménnyel, ami várhatóan 7 mandátumot jelenthet az Európai Néppárt frakciójában. A szocialistáknak mintegy 23 százalék 5 mandátumra lesz elég. A török Jogokért és Szabadságért Mozgalom a liberális ALDE pártcsaládba delegálhat 3 képviselőt Bulgáriából.

Horvátországban a nacionalista Horvát Demokratikus Közösség voksok 23,4 százalékát szerezhette meg, és ezzel a 12 horvát mandátumból 4 jut a  kormánypártnak. A második helyre a szociáldemokraták kerültek 18,5 százalékkal, ami három helyet jelent.

Baloldali győzelem Spanyolországban

Spanyolországban a kormányzást is folytató baloldal 30 százalékot ért el a mostani választáson. Ez 17 képviselőt jelenthet majd számukra, várhatóan az európai szocialisták frakciójában. Második helyet jó eséllyel a jobbodali Néppárt szerezheti meg.

Katalónia volt vezetője Carles Puigdemont is bejuthat az Európai Parlamentbe- nyilatkozta szóvivője a Politico európai kiadásának. A politikus az Együtt Katalóniáért pártszövetség színeiben indult,

Dániában a felmérések alapján az ellenzéki Szociáldemokraták 27 százalékot érhetnek el. A kormánypárt itt a második helyet kaphatja meg, a kormánykoalíciót kívülről támogató bevándorlásellenes-Dán Néppárt eddigi 4 EP-képviselője felét is bukhatja.

Görögországban a jobboldali Új Demokrácia nevű párt nyerte az Európai Parlamenti választást- szintén az exit-poll mérések szerint. A 34 százalékos győztes mögött a második helyre a kormányzó Sziriza került 27 százalékkal.

Kevesebb magyar képviselő a Kárpát-medencéből

Uniós képviselet nélkül maradhatnak Szlovákiában a magyar választók. A Magyar Közösség Pártja ugyan az 5 százalékos bejutási küszöb környékén teljesített, de a hírek szerint valamivel alatta 4,96 százalékos eredménnyel mérték.

Az előzetes eredmények szerint a Most-Híd nevű szlovák-magyar vegyes párt 2,6 százalékos eredményt érhetett el. A párt vezetője, Bugár Béla még a hivatalos eredmények előtt jelezte, hogy képviselőjük, Nagy József nem folytathatja munkáját az Európai Parlamentben.

Mégis Uniós mandátumhoz juthat azonban az RMDSZ. Az exit poll  számok szerint Romániában 25,85 százalékkal a kormányzó szociáldemokraták végeztek az élen, de nem sokkal maradtak el mögöttük a liberálisok 25,8 százalékkal. A Romániai Magyar demokrata Szövetség ezen előrejelzések szerint 5,4 százalékot ért el.

(Címlapi kép: flickr.com)