Nem lesz békés átmenet Észak-Koreában
11/07/2021 11:06
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Nehéz idők jönnek – ezt egyre többször mondja ki maga a Kis Vezető is. Éhínségre kell számítani, a társadalmi robbanás sem kizárt az elszigetelt, izolált országban.
Kim Dzsong Un lefogyott. Ez volt az utóbbi idők fontos híre Észak-Koreában, amit itt Euróban meg lehet mosolyogni, de ott valóban fontos. A koreai hagyományok szerint ugyanis a kövér vezető a jó vezető. Egyébként az sem volt jó, ha a vezér nagyon túlsúlyos volt, mert egyesek egészségügyi problémákra következtettek, de már viccek is megjelentek róla, ami egy ilyen diktatúrában szinte teljességgel kizárt lenne. Különben az egész család elképesztő luxusban él, ami vonatkozik az étkezési szokásoktól az italozáson át az úgynevezett gyönyörbrigádig, amely fiatal katonalányokból áll, s könnyen kitalálható a funkciója.
Miért jöhet akár éhínség is?
Több ok játszik közre a veszély kialakulásában, ezekről Rácz Gábor Ázsia-kutató beszélt A világ urai című műsorunkban. Egyrészt rossz volt a termés, valószínűleg azért is, mert Észak-Koreának egy elég fejletlen, belső ellátásra szánt mezőgazdasága van. Másrészt lezárták a kínai határt, amelyen keresztül a –mondjuk úgy- nem hivatalos áruforgalom zajlik. Harmadrészt az atomfegyverek kifejlesztése miatt bevezetett szankciók azért éreztetik a hatásukat 2017-18 óta.
Kim Dzsong Un kezelt már válságot, viszonylag sikeresen. 2011. után, amikor átvette a hatalmat, súlyos belső harcokat kellett megvívnia, nem válogatott az eszközökben, aki veszélyes volt rá a családból, azt egyszerűen kivégeztette. Gazdasági reformokat is indított, amelyeknek volt valamennyi eredményük.
Most más a geopolitikai helyzet, már ott az atom
Megpróbálhatna megegyezésre törekedni az Egyesült Államokkal, illetve Dél-Koreával (ebben az esetben a kettő ugyanaz). Rácz Gábor a kompromisszumra nem sok esélyt lát. Az USA nem követelhet kevesebbet, mint azt, hogy Észak-Korea szerelje le atomrakétáit. Bár Joe Biden folytathat más politikát, mint elődje, Donald Trump, de ebből nemigen engedhet.
Kim-Dzsong Un pedig abból nem engedhet, hogy az amerikai hadsereget vonják ki Dél-Koreából. Csakhogy ez képtelenség, mert itt rég nem Phenjanról van szó, hanem Kínáról. Washington fenn akarja tartani a fenyegetést Kína ellen, katonáit tehát ott fogja tartani a térségben. Kína számára egyébként nehéz és kellemetlen szövetséges Észak-Korea, de igyekszik megakadályozni közeledését az USA felé, mert abban esetleg benne lenne, hogy amerikai katonák települnek közvetlenül a határai mellé. Érdekes még Oroszország szerepe, amely az egyetlen hatalom, amelyet Koreában nem utálnak, és ez vonatkozik északra is, meg délre is – mondja Rácz Gábor.
Mi lesz, ha fellázad a nép?
Észak-Koreában egy merev rendszer uralkodik, ami biztosan nem hajlik, tehát nem lehet reformálni, hanem egyszer csak törik. Az alapja a bezártság, az izoláció. Az embereknek fogalmuk nincs, hogy mennyire más az élet Dél-Koreában, vagy a világban. Legfeljebb néhány külföldi vendégmunkástól tájékozódhatnak, vagy becsempészett videofelvételekből. Az elszigetelésre nagyon vigyáz a hatalom. Hogy meddig viseli el a nép a szegénységet, az nehezen lenne megjósolható. A 25 milliós országban 1-2 millió lehet a pártban, hadseregben, a hatalomban azok száma, akik a második-harmadik vonalban vannak. Amikor nekik lesz elegük, akkor bekövetkezik egy változás. Rácz Gábor határozottan állítja, hogy az nem lesz, nem lehet békés. Az elsöpri Kim Dzsong Unt.
Hogy ki jöhet utána?
Koreát hagyományosan dinasztiák vezették. Biztos, hogy a Kim család nem fog eltűnni a politikából. Valahonnan onnan, vagy a távolabbi rokonságból fog előkerülni az új vezető. A gyerekek még fiatalok, a testvér nő és semmilyen katonai rendfokozata nincs, tehát nem lesz könnyű utódot találni, ha eljön az ideje.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
2021.07.09. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor
