Nem szabad korán örülni a lengyel eredményeknek
25/10/2023 08:54
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A Jog és Igazságosság – PiS – elnevezésű eddigi kormánypárt már jó előre felkészült az esetleges választási vereségre, és jelentősen kibővítette az államfő, Andrzej Duda jogkörét – Lendvai Pál elemzésében mutatta be, milyen eszközök akadályozhatják az új kormány működését.
Kissé elsietettnek tartja Lendvai Pál egyes megfigyelők túlzott lelkesedését a lengyelországi választások nyomán előállt helyzetet illetően.
A közép-európai térség neves szakértője a bécsi Der Standardban megjelent kommentárjában elismeri, hogy az urnáknál a lengyelek megmutatták, a civil társadalom mozgósítása és az ellenzék összezárása révén – kirívó ellentétben a vigasztalan magyarországi helyzettel – a tisztességtelen feltételekkel lebonyolított választást is meg lehet nyerni. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a Jog és Igazságosság – PiS – elnevezésű eddigi kormánypárt már jó előre felkészült az esetleges választási vereségre, és jelentősen kibővítette az államfő jogkörét.
A nép által kétszer is közvetlenül megválasztott Andrzej Duda köztársasági elnök, a PiS bizalmi embere vétót emelhet bármelyik törvénnyel szemben, és annak szövegét a PiS hívei által dominált alkotmánybíróság elé utalhatja. Együttdöntési joga van Európa-politikai kérdésekben, illetve kinevezések tekintetében. A létrejövő koalíciós kormánynak 27 törvényhozási mandátummal kevesebb van, mint amennyi szükséges lenne az elnöki vétó felülbírálatának feltételéül szabott háromötödös többséghez.
A PiS emberei uralják az állami médiát, a közigazgatást, a nemzeti bankot és az állami vállalatok vezetését. Teljességgel nyitott kérdés, hogy mikor lehet – ha egyáltalán – visszacsinálni az igazságszolgáltatás súlyos következményekkel terhes átalakítását, írja a publicista. Mindezek ellenére úgy látja, hogy ha a kormánykoalíció a jövő júniusi európai parlamenti választásokra is egységes marad, ha az erős civil társadalom megőrzi éberségét, és ha a Lengyelországban igen befolyásos szövetségesnek számító Egyesült Államok, valamint az Európai Unió tevékenyen támogatja az új kormányt, akkor valóban sikerre vihető az Európa számára oly fontos lengyelországi demokratikus fordulat.
Trump már az illiberális politikusokat is keveri
A Politico című amerikai portál európai kiadása megemlíti, hogy Donald Trump egyik beszédében összekevert illiberális politikusokat, és Orbán Viktort Törökország vezetőjének nevezte. Hétfőn New Hampshire-ben egy kampánygyűlésen azt mondta: „Van egy férfi, Orbán Viktor. Hallott már valaki róla? Minden bizonnyal ő az egyik legerősebb vezető a világon. Ő Törökország vezetője” – mondta a volt amerikai elnök. Hozzátette, hogy Orbán „frontot képez” Oroszországgal szemben, holott – jegyzi meg a Politico – sem Magyarország, sem Törökország nem határos Oroszországgal.
Erdogan bejelentését óvatosan fogadták
Erdogan bejelentését egyébként a korábbi tapasztalatok alapján visszafogott óvatossággal fogadták Stockholmban – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és emlékeztet arra, hogy ilyen állítólagos áttörésre már korábban is akadt példa. Így Erdogan júliusban a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jelezte, hogy hamarosan a törvényhozás elé terjeszti az ügyet, de aztán további követeléseket támasztott Svédországgal szemben.
A német lap szerint sem világos még, hogy a török parlament mikor szavaz majd a svéd NATO-tagságról. Ráadásul még a magyarok hozzájárulása is hiányzik. Budapesten ugyan újra és újra azt mondták, hogy nem Magyarország lesz az utolsó olyan tagállam, amely rábólint a svéd csatlakozásra, de egyúttal azt is hangoztatták, hogy javítani kell a Svédországhoz fűződő kapcsolatokat, miközben konkrét változásról éppúgy nem történt említés, mint Törökország esetében.
"A schengeni rendszer mára elromlott"
Végül arról, hogy – mint azt a Die Zeit német magazin internetes kiadása írja – Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: jelenleg nincs mód a belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet kibővítésére. A biztonsági helyzet ezt nem teszi lehetővé – mondta Nehammer azon a bécsi sajtóértekezleten, amelyet Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnökkel közösen tartott. Bulgária – Romániával együtt – 2011 óta próbál bejutni a schengeni zónába, de sokáig elégtelennek minősítették a két ország felkészültségét, most pedig – mint azt a Die Zeit az osztrák kancellár szavaiból leszűri – az ismét megnövekedett migrációs nyomás az oka az elzárkózásnak. Nehammer felhívta a figyelmet arra, hogy emiatt a Schengen-országok egymás közti határán is sorra visszaállítják a határellenőrzést. „A schengeni rendszer mára elromlott, meg kell javítani” – fogalmazott a kancellár. Denkov szerint ugyanakkor jobb lenne Európának, ha Bulgária és Románia is tagja lenne az övezetnek, mert akkor hatékonyabban lehetne fellépni a szabályozatlan migrációval szemben.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.10.25., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János