Nem válaszolt az EB kérdéseire Magyarország vízumügyben

Új ablakban

2024. augusztus 21. Reggeli gyors - részlet 24.08.21. Kárpáti János lapszemléje

05:55

00:00

Budapest tovább dacol az Európai Bizottsággal – írja az EurActiv elnevezésű, főként uniós ügyekkel foglalkozó hírportál. Hétfőn ugyanis lejárt az a határidő, ameddig meg kellett volna érkeznie a magyar válasznak a brüsszeli testület azon kérdésére, mivel magyarázzák az orosz és belarusz állampolgárok munkavállalás céljából történő beutazására vonatkozó szabályok lazítását.

Ylva Johansson belügyi EU-biztos annak nyomán kért felvilágosítást Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy az új magyar rendelkezések értelmében a vendégmunkások számára biztosított, két évre szóló, de további három évre meghosszabbítható tartózkodási engedély immár oroszoknak és belaruszoknak is kiadható. Az ilyen okmányokra vonatkozó szabályozás ugyan a tagállamok saját hatáskörébe tartozik, de óvatosan kell eljárni, hogy ne veszélyeztessék a határellenőrzéstől mentes térség integritását – írta Johansson, és megjegyezte, hogy az új magyar intézkedések az EU által elrendelt korlátozások megkerüléséhez vezethetnek.

A megadott határidőre nem érkezett meg a magyar válasz az Európai Bizottsághoz.

Az EurActiv emlékeztet arra, hogy a schengeni övezet három balti és öt észak-európai tagállama külügy-, belügy-, illetve igazságügyi miniszteri szinten aláírt közös levélben fordult az uniós végrehajtó testülethez, és aggodalmának adott hangot a magyar intézkedésben rejlő biztonsági kockázatok miatt. Magyar részről azonban – teszi hozzá a portál - erőteljesen vitatják az aggodalmak jogosságát, mondván, a beutazó személyeket átfogó ellenőrzésnek vetik alá, így semmilyen biztonsági kockázat nem áll fenn. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az észak-európai és a balti kollégákat elvakítja az odaadó háborúpártiság, és állításuk egyszerűen hazugság. Az EurActiv azt valószínűsíti, hogy a kérdés napirendre kerül a kül- és védelmi miniszterek jövő heti brüsszeli tanácskozásán. A cikk megjegyzi azt is, hogy az augusztus végi – általában egyébként informális jellegű – külügyi találkozót az ellentmondásos megítélésű magyar diplomáciai különakciók miatt tartják a soros EU-elnökséget adó Magyarország fővárosa helyett az Unió székhelyén.

 

Európai Bizottság

Pixabay

 

Kurszk vagy Donbasz

Az orosz területen indított ukrán offenzíváról szóló cikkében a svájci Neue Zürcher Zeitung azt írja: a kezdeti gyors ukrán előrehaladás után a frontvonalak valamelyest stabilizálódtak. Most mindkét félnek el kell döntenie, hogy a kurszki vagy a Donbasz-térséget tartja-e fontosabbnak. Az mindenesetre idegesíti Moszkvát, hogy kicsúszott a kezéből a kezdeményezés a harcmezőn.

A kurszki régióban mintegy 660 négyzetkilométer van ukrán ellenőrzés alatt, további 600 négyzetkilométer pedig szürke zónának minősíthető – írja egy katonai elemző portálra hivatkozva a zürichi lap, és ez erősen árnyalja azt a hivatalos ukrán állítást, miszerint több mint 1100 négyzetkilométernyi területet vontak ellenőrzésük alá. Feszült ugyanakkor a helyzet az ukrán oldalon a szomszédos Szumi térségében, ahol nagy mennyiségű haditechnikát halmoztak fel, és az oroszok megsokszorozott hevességgel intéznek rakétatámadásokat a város ellen. Mindeközben egyre inkább a határközeli Szejm folyó válik a két fél közötti természetes elválasztóvonallá. Az ukránok több hidat megsemmisítettek. Hogy mekkora erők állnak szemben egymással, nehéz megítélni. A zürichi lap a New York-i Wall Street Journalt idézi, miszerint Kijev mintegy 6000 harcost vezényelt a kurszki térségbe, valamint további 4000 ukrán katona tartózkodik Szumiban és környékén. A térségben harcba vetett orosz katonák száma mintegy 5000 lehet, de ahhoz, hogy kiverjék az ukránokat az elfoglalt orosz területekről, több mint 20 ezer főre lenne szükség. Az oroszok mindazonáltal jelentősebb tartalékokkal rendelkeznek, és a kurszki ukrán betörés ellenére is képesek folytatni az előrenyomulásukat a Donbasz régióban. A Neue Zürcher Zeitung mindenesetre úgy látja, hogy az ukrán offenzíva érezhetően csökkentette azt a Kijevre nehezedő nyomást, hogy sietve keresse a tárgyalásos megoldást.

Szerbia a lítium bűvöletében

Szerbia vezetője megnyeri magának a Nyugatot a „fehér arany” ígéretével, de elveszíti saját népét – ezzel a kissé sarkos és leegyszerűsítő címmel ír igen nagy terjedelemben a Politico arról, hogy Aleksandar Vučić szerb elnöknek sikerült megállapodnia Brüsszellel az Európai Unió lítiummal való ellátásáról – merthogy itt és most a fehér aranyként emlegetett nyersanyag nem más, amint az elektromos autók akkumulátorainak az előállításához használt ritkafém, a lítium. A kitermelés a nyugat-szerbiai Jadar folyó partvidékén történne 2028-tól, Brüsszel és Berlin áldásával, az európai autógyártók nagy megelégedésére. Itt található a jelenlegi ismeretek szerint Európa legnagyobb lítiumkészlete. Csakhogy a bányászati tervek mozgósították a közvélemény környezetvédelmi szempontokra, a vízforrások megvédésére fogékony részét, és tiltakozó mozgalmak kezdtek éledezni. Vučić ezeket a mozgalmakat már az úgynevezett színes forradalmak kirobbantását célzó tervek közé sorolja. Bírálói szerint az elnök, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Nyugat számára a zöld átállást, Szerbia lakosait környezeti szennyezésnek tenné ki, és ezzel a nagyhatalmak gyarmatává tenné országát – miközben a demokrácia nyugati normái elérhetetlen távolságba kerülnének.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.