Nem Varga Judit és Völner Pál aláírásaira kíváncsi a magyar kémkedési botrányt vizsgáló Európai Parlament
13/04/2022 17:02
| Szerző: Klubrádió
Egészen másképp vizsgálja a Pegasus-ügyet az Európai Parlament, mint a magyar hatóságok. Nem azt nézik, hogy szignózhatták-e a felhatalmazott magyar kormánytagok az állampolgárok lehallgatásához kért engedélyeket, hanem azt, nem éltek-e a vissza a jogaikkal, illetve, jók-e egyáltalán azok a törvények, amelyekre hivatkozva rábólintottak a megfigyelésekre. Az EP új vizsgálóbizottságának munkája kapcsán erről is beszélt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, aki maga is a Pegasus hazai felhasználóinak áldozata volt.
Ellentétben a magyarországi hatóságokkal, az Európai Parlament Pegasus kémszoftver ügyben felállított vizsgálóbizottsága nem azt nézi, hogy a programmal folytatott lehallgatások engedélyeztetése formálisan megfelelt-e a magyar jogszabályoknak, hogy ott van-e a meghatalmazásokon Varga Judit igazságügyi miniszter, illetve korábbi helyettese, Völner Pál pecsétje. Az EP-t ehelyett az érdekli, hogy a megfigyelések ellentétben állnak-e a különféle európai uniós megállapodásokkal, illetve az alapszerződéssel. A testület konkrétan például arra kíváncsi, hogy a Pegasusszal végrehajtott akciók megsértették-e a lehallgatottak emberi méltóságát, személyes, illetve szabadságjogait, valamint hogy fenyegetést jelentenek-e az európai demokráciára nézve – mondta Panyi Szabolcs a Direkt36 újságírója, a botrány kirobbantó nemzetközi újságírócsapat magyar tagja, akit szintén célba vettek a kémprogrammal.
Az EP vizsgálóbizottságának egy éve van arra, hogy utánanézzen, és jelentést készítsen arról, valóban voltak-e olyan kormányok, amelyek visszaélést követtek el, és saját országuk állampolgárainak megfigyelésére vitatható módon vetették be a Pegasust. Ehhez várhatóan megfigyelt személyeket, köztük magyarokat is meghallgat majd a testület, amelynek magyar tagjai is lesznek, a DK-s Rónai Sándor, a momentumos Donáth Anna és a fideszes Hidvéghi Balázs EP-képviselők.
Nem hivatalos meghallgatások már a vizsgálóbizottságának felállítása előtt is voltak az ügyben. Február elején az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) foglalkozott a témával, meghallgatásokat tartott, amelyre többek között Panyi Szabolcsot is meghívták. Amennyiben arra jutnak, hogy a magyar nemzetbiztonsági törvények, a megfigyelések jogi szabályozása nem jelent kellő garanciát az állampolgárok jogainak tiszteletben tartására, és ellentmond az európai uniós irányelveknek, akkor újabb procedúra következik, amely során megpróbálják rávenni a magyar kormányt, hogy változtasson az érintett törvényeken.
Az Európai Parlament még március elején döntött a vizsgálóbizottság felállításáról, amely azóta megkezdte munkáját. Ez tehát még gondot okozhat a visszaéléssel gyanúsított kormányok, így az Orbán-kabinet és a lengyel vezetés számára. Ugyanis, mint azt a hvg.hu is írta, a Pegasus vitatott használata nem csak biztonsági és adatvédelmi szempontból aggályos, az európai jogállamiságot is veszélyeztetheti. Az EP pártjainak többsége elítélte a Pegasus vitatott használatát, például az Európai Néppárt – amelynek 2021 márciusáig a Fidesz is tagja volt –, ezért szervezett már februárban nyilvános meghallgatást az üggyel kapcsolatban, amelyen számos a lehallgatásokban érintett szereplő is részt vett. Az ülést vezető holland Jeroen Lenaers már a meghallgatás elején világossá tette: “Ez nem nemzetbiztonsági kérdés, itt a jogállamiságról van szó.”
A Pegasus-ügyben Magyarországon tavaly júliusban először a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség indított eljárást jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálatba kezdett. Előbbi még tart, utóbbi már januárban eredményre jutott: nem tárt fel jogsértést a kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban. Ráadásul a jelentésnek van egy 2050. december 31-ig titkosított része is. Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila nem sokkal később azt is mondta, minden vizsgált esetben alapos volt a gyanú a megcélzott személyek kapcsán, tehát indokoltak voltak a megfigyelések. Hozzátette, lehet, nem hangzik megnyugtatóan, de Magyarországon bárkit meg lehet figyelni, az pedig nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be.
A Pegasusról 2021. július 18-án jelent meg egy nemzetközi újságíróhálózat cikksorozata, amely arról szólt, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyelnek meg az izraeli gyártású informatikai kémfegyverrel. Sőt, legutóbb, idén április 11-én arról jelent meg hír, hogy tavaly az Európai Bizottság igazságügyi biztosának és brüsszeli tisztviselőknek a telefonját is meghekkelték a programmal, hogy lehallgathassák őket.
A titkos megfigyeléseket leleplező tényfeltáró munkában Magyarországról a Direkt36 vett részt, és azóta is rendszeresen jelentet meg újabb információkat az ügyről. Kiderült, hogy az Orbán-kormány is megvásárolta a Pegasust, amellyel több száz embert telefonját hallgatták le, köztük is voltak ügyvédek, ellenzéki politikusok, valamint újságírók.
Panyi hozzátette, mióta kirobbant a Pegasus-botrány, a Financial Times egy cikke szerint, senki sem vásárolt a kémszoftverből, és lehet, hogy a magyar kormány sem használja már, bár biztosan vannak más eszközeik a megfigyelésekhez.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg!
2022. április 13., szerda 07.15
riporter: Pálinkás Szüts Róbert
