Németországban már nem a magyar kormány a fő menekültellenes mumus
10/01/2023 08:20
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Svédország tölti be a soros EU-elnökséget, és úgy tűnik, nagyot változott a hozzáállásuk a menekültekhez, ezt teszik szóvá a németek. Újra gondolják a Magyarországról is távozó határőrizeti ügynökség, a Frontex feladatait. Ausztriában is szigorodik a hozzáállás, a szociáldemokraták ebben a kérdésben jobbra tolódnak. Választás jön. Nemzetközi lapszemle.
A hamburgi Die Welt szerint egyre több migráns jelenik meg Európa partjainál, és miközben Németország szerint az EU-n belül igazságosan kellene elosztani az Európába érkező menekülteket, ezt a törekvést éppenséggel az Unió soros elnökségét ez év első felében betöltő Svédország igyekszik gátolni. Azt követően, hogy tavaly viszonylag jól haladtak a tagországok közti egyeztetések, az idei év a fékek behúzásával kezdődik, és ezért most nem a szokásos gyanúsítottak – az olasz posztfasiszta Giorgia Meloni vagy az állandóan ellentmondó magyar Orbán Viktor – viselik a felelősséget, hanem az a Svédország, amely hosszú ideig Európa legliberálisabb menekültpolitikája mellett volt.
Az EUObserver Bernd Paruselnek, a svéd Európa-politikai tanulmányokkal foglalkozó intézet vezető kutatójának a cikkét közli arról, hogy mi lenne a teendője az EU határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a menedékkérőkkel az Unió külső határain. Elfogadhatatlan vezetői magatartása, az irányítás átláthatatlan és elszámoltathatatlan jellege miatt, a Frontex addigi igazgatója, a francia Fabrice Leggeri tavaly áprilisban kénytelen volt lemondani, a helyébe lépő Hans Leijtens holland katonatiszt pedig kemény kihívásokkal néz szembe, írja a portál.
A Frontex nem teheti meg, hogy csak úgy visszaküldje az EU külső határaira növekvő számban érkező migránst, hiszen tiszteletben kell tartani uniós, általános nemzetközi jogi, illetve tagállami előírásokat is. Az ügynökség feladata, hogy segítse a határvédelmet, de közben gondoskodnia kell a migránsok alapvető jogainak a védelméről is. Bernd Parusel emlékeztet arra, hogy a Frontexet az a vád érte, segédkezett a görög-török határon az EU-ba igyekvő menedékkérők visszatoloncolásában. Ez – szögezi le – még egyszer nem történhet meg. Szerinte a Frontex előtt két lehetőség áll: vagy ki kell vonulnia azokból az uniós tagállamokból - vagy legalábbis meg kell szakítania ottani feladatellátását -, ahol felmerül az alapjogok sérelmének a kockázata, vagy pedig éppen ellenkezőleg, hangsúlyossá kell tennie jelenlétét, és a lehető legtöbb erőfeszítést kell tennie a jogsértések megakadályozása, vagy legalábbis azok dokumentálása érdekében.
A Frontex számos bírálója az első opciót javasolja, és az ügynökség ki is vonult Magyarországról, valamint voltak olyan hangok, hogy Görögországból is ki kellene vonulnia. Az EUObserver szerzője azonban jobbnak tartja a második lehetséges megoldást, mert kivonulás esetén az EU nem tud érdemben segíteni a helyzeten, és a privát védelmi cégek alkalmazása nem látszik jobb megoldásnak az alapjogoknak való megfelelés szempontjából. A második opció esetén azonban – hangsúlyozza Parusel – szükség van a folyamatos alapjogi megfigyelésre és jelentéstételre, valamint hiteles panaszmechanizmust kell kialakítani, az incidenseket dokumentálni kell, és az ilyen eseteknek következménye kell, hogy legyen.
A szerző félreértésnek minősíti azt a felfogást, hogy a határvédelem célja a határok átjárhatatlanná tétele, és a menedékkérők csaknem bármi áron történő megállítása.
Egy másik uniós hírportál, az EurActiv szerint azt, hogy Ausztriában december közepe és január eleje közötti időszakban erősen csökkent a menedékkérők száma, Gerhard Karner alsó-ausztriai tartományi belügyminiszter annak tudja be, hogy Szerbia korlátozta az indiai és a tunéziai állampolgárok beutazását, és eltörölte a számukra korábban megadott vízummentességet. Az EurActiv arra is emlékeztet, hogy tavaly november közepén Ausztria egyetértési memorandumot írt alá Szerbiával és Magyarországgal az úgynevezett irreguláris migránsok visszatoloncolásáról. Január 29-én tartományi választásokat tartanak a konzervatívok erősségének tekintett Alsó-Ausztriában, teszi hozzá az írás.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a migránsok növekvő számából a jobboldalon nem a mérsékeltebb Néppárt, hanem az erősebben jobboldali Szabadságpárt képes profitálni. A Néppárt ősriválisai, a szociáldemokraták ugyanakkor némi ingadozás után a jelek szerint megtalálták a számukra hasznot hajtó irányvonalat, és az SPÖ jobbra tolódik.