Oktatásügy: amit az elmúlt tíz évben tettek, az bűn

A PISA-felmérésekről tudni kell, hogy nem a lexikális tudást nézik, hétköznapi élethez közeli feladatok vannak bennük, szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A legutóbbi magyar eredmények végre nem romlottak tovább, de a 2009-estől még mindig messze vannak.

Szűcs Tamás ennek alapján azt mondta: ha egy százalékkal térünk el az eddigi legrosszabb eredménytől, akkor nincs szignifikáns javulás, ez „akár mérési hiba is lehet”, ha nagyon cinikusan akarunk fogalmazni. Három éve volt a legrosszabb az eredmény, ehhez képest van egy százalék körüli elmozdulás. Az az ígéret, hogy az államosítás elsimítja a különbségeket és magasabb átlagot eredményez, már 10 éves. Azóta érte el a két legrosszabb eredményt Magyarország, szerinte ki lehet jelenteni, hogy ez az elgondolás megbukott.

Korszerűtlen a tananyag, projektszemléletű oktatás kell több csoportmunkával, prezentációval, élethez közelibb tudás átadásával – tette hozzá. Para-Kovács Imre szerint most azt látjuk, hogy 14-18 éves gyerekeknél az állam eldönti, hogy közmunkásnak szánja-e őket vagy szakmunkásnak valamelyik "Mészáros-üzembe". Szűcs Tamás erre úgy reagált: nem állambácsinak kellene döntenie, hanem a helyi, autonóm innovációnak erősödnie ahhoz, hogy minél rugalmasabban tudják kezelni az intézmények a helyi jellegzetességeket. Viszont sajnos egyáltalán nem efelé tartunk.

Miért nem tudtuk produkálni azt a javulást, amit a lengyelek vagy az észtek? (A balti ország összesítésben az 5. helyen végzett a PISA-felméréseken.) Azért, véli a PDSZ elnöke, mert a politikai erők nem voltak képesek aktuálpolitikai érdekektől független oktatási stratégiával előállni, ami pedig az elmúlt 10 évben megy, az lassan a bűn kategóriája, mert „teljesen visszafordítja az időt, elképesztően nagy rombolást végzett” a jelenlegi oktatásirányítás. Egyre kézivezéreltebb a rendszer, már az is korlátozva van, hogy a jó tanár eltérjen a hülye szabálytól.

Egyébként a tanárok jelentős része 50 év fölötti, ők még akkor végeztek, amikor a felsőoktatásba a tanulók 5 százaléka került be, ők tartják egyben ezt a rendszert. 20-25 százalékkal nőttek a tanárok munkaterhei, „ki van pukkanva” a tanári társadalom. Ami most történik az oktatásban, az élő történelemkönyvként példázza, hogy mi történik egy totalitárius puha diktatúrában. Akik nem éltek a Kádár-rendszerben, most láthatják, hogy milyen volt – mondta Szűcs Tamás.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com