Orbán a jelek szerint nem zárja ki a lehetőségét, hogy Magyarország részben visszaszerezhesse Kárpátalját
1/04/2025 07:22
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Regionális hatalommá akarja tenni Magyarországot Közép- és Délkelet-Európában, amivel egyben saját súlyának a növelését is el szeretné érni az Európai Unión belül – véli a Deutsche Welle szerzője. Nemzetközi lapszemle.
Németország új kormánya szerint eljött az ideje Orbán megbüntetésének – legalábbis így értelmezi a Politico a formálódó berlini nagykoalíció létrehozásának, vagyis a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták közös kormányzását lehetővé tevő dokumentumnak azt a tervezetét, amelybe a brüsszeli portál betekintést nyert. Eszerint Friedrich Merz kormányzata nyomást kíván gyakorolni az EU-ra annak érdekében, hogy – mint a Politico megfogalmazza – némi harapással is kiegészítsék az eddigi ugatást, és az elfogadhatatlan magatartást tanúsító – a jogállamiság kulcsfontosságú elveit megsértő – tagállamok esetében az uniós források visszatartása mellett a szavazati jogot is felfüggesszék. Ez a portál szerint – bár Magyarországot nem nevezik meg a szövegben - alig leplezett utalás az Orbán Viktor által vezetett kormányzatra. A tervezet úgy fogalmaz, hogy az eddiginél következetesebben kell alkalmazni a rendelkezésre álló óvintézkedéseket, a kötelezettségszegési eljárásokat, az EU-pénzalapok visszatartását és a tagállamok képviselőiből álló Tanácsban a szavazati jog felfüggesztését.
A Politico emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament kezdeményezésére még 2018-ban indult el az alapító szerződés hetedik cikke szerinti eljárás kezdeti szakasza Magyarország ellen. Ez az uniós alapvető értékek és jogok súlyos sérelme esetén elvezethet az eljárás alá vont tagállam szavazati jogának a felfüggesztéséhez is. A folyamat azonban elakadt a tagállamok megosztottsága miatt. 2022-ben az Európai Bizottság – az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye – lépett, és az emberi jogok, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége miatti aggodalmak okán befagyasztott mintegy 22 milliárd eurónyi Magyarországnak szánt támogatást. Tavaly viszont ebből feloldott több mint 10 milliárdot, ami ellenreakciókat váltott ki.
A cikk kitér arra, hogy az EU és a magyar kormány között további vitás pontot jelent Orbán Moszkva-barátsága – az, hogy Budapest visszatérően a vétó eszközéhez nyúl az orosz oligarchák és katonai vezetők elleni szankciók meghozatala ellen. Annak érdekében, hogy megkerülhessék a vétójogot, a hivatalba lépő új német kormány arra fog törekedni, hogy a Tanácsban szélesebb körben alkalmazzák a teljes egyöntetűség megkövetelése helyett az úgynevezett minősített többséget igénylő szavazást, különösen az EU közös kül- és biztonságpolitikája tekintetében. Ez lehetővé tenné, hogy Magyarország egyetértésének a hiányában is döntéseket tudjanak hozni.
A Politico szerint az új német koalíció tevékenyebb szerepet kíván juttatni az európai politikában az úgynevezett weimari háromszögnek, vagyis a német-francia-lengyel együttműködésnek. A szociáldemokrata Olaf Scholz vezette előző, más összetételű koalíciós kormány alatt Berlin viszonya mind Párizzsal, mind Varsóval romlott – állapítja meg a portál. A mostani koalíciós megállapodástervezet kilátásba helyezi, hogy a weimari háromszögön belül minden releváns Európa-politikai témában szorosan összehangolják az álláspontokat, és ezzel az EU egészének tegyenek szolgálatot. Merz egyébként már korábban jelezte, hogy hivatalba lépésének napján első útja Párizsba és Varsóba vezet majd.
A Politico tudomása szerint a német kormánykoalíciós megállapodás végleges szövegének a jóváhagyása április derekán várható.
Miért támogatja Orbán Viktor a szerb nacionalizmust? – teszi fel a kérdést Alexander Rhotert és Keno Verseck a Deutsche Welle, a külföldnek szóló német közszolgálati médiaintézmény internetes oldalán megjelent közös cikkében.
A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök támogatja Milorad Dodik szakadár boszniai szerb politikust, és hogy ez fenyegetést jelent Európa biztonságára nézve. Megjegyzik, hogy Orbán a világ számos jobboldali populistájával, autoriter vezetőjével, illetve diktátorával ápol szoros viszonyt, a szerb Aleksandar Vucictól a török Recep Tayyip Erdoganon és az izraeli Benjamin Netanyahun át az orosz Vlagyimir Putyinig. Néhány esetbe ahhoz is segítséget nyújtott, hogy ilyen politikusok elmenekülhessenek saját hazájuk igazságszolgáltatása elől. Az észak-macedóniai Nikola Gruevszkinek nyújtott menedék, a brazil Jair Bolsonaro magyar nagykövetségi tartózkodása, a lengyel Marcin Romanowski befogadása azonban mind eltörpül amögött, hogy Magyarország nemrég 78 terrorelhárító Boszniába küldésével mentőakciót indított Dodik érdekében, és ez jelentős biztonsági következményeket vont maga után. A magyar kormány magyarázata szerint csak közös gyakorlatozásra mentek.
A Deutsche Welle úgy értékeli, hogy Orbán Viktor a nyugat-balkáni tevékenységgel hosszútávú stratégiát követ: regionális hatalommá akarja tenni Magyarországot Közép- és Délkelet-Európában, amivel egyben saját súlyának a növelését is el szeretné érni az Európai Unión belül. A cikk szerzői utalnak arra: ami Ukrajnát illeti, Orbán a jelek szerint nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy – középtávon számolva - az ország összeomlása esetén Magyarország részben visszaszerezhesse Kárpátalját.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025. 03. 28., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
