Orbán a „reakciós magyar nacionalista”
9/07/2019 07:35
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Hiába harsogja a propagandagépezet, hogy Orbán hatással lenne az európai politikára, aki belelát valamennyire, tudja: ez képmutatás, vagy tudatlanság, vagy a kettő keveréke.
Az, hogy valószínűleg, bár még nem egészen bizonyosan két erős asszony kerül az Európai Bizottság, illetve az Európai Központi Bank élére – Ursula von der Leyen, illetve Christine Lagarde személyében –, szerencsés fordulatnak bizonyulhat az európai demokrácia számára – vélekedik Paul Lendvai a bécsi Der Standardban megjelent cikkében. A szerző ugyanakkor kitér arra, hogy a vezető uniós tisztségek betöltéséről szóló személyi javaslatcsomag, amit a tagállami csúcsvezetők végül elfogadtak, az összeesküvési elméletek virágzását váltotta ki. Így például – írja Lendvai – Manfred Weber, a kudarcot vallott európai néppárti csúcsjelölt, valamint Orbán Viktor cinizmusban felülmúlhatatlan propagandaapparátusa azt terjeszti, hogy Macron-Orbán tengely állt össze, amely a kalapból egyszeriben elővarázsolta von der Leyent.
Orbán a „reakciós magyar nacionalista”
A Der Standard veterán publicistája felhívja a figyelmet arra, hogy a müncheni Süddeutsche Zeitung is a „narcisztikus francia elnök” és a „reakciós magyar nacionalista” konspirációjáról közölt vezércikket. Ezekhez a hangokhoz a média és a politika jelentős részéből az a kísérőzene társul, hogy arrogáns módon figyelmen kívül hagyták a többségi akaratot, és hogy hátsó szobákban kötöttek mutyikat. Paul Lendvai szerint lehetetlenség megmondani, hogy képmutatásról, tudatlanságról, avagy e kettő valamilyen keverékéről van szó az ilyen nézetek terjesztésekor. A Der Standard szerzője e nézetekkel azt a tételt álltja szembe, amelyet Franklin Dehousse belga nemzetközi jogász még az európai parlamenti választások előtt megfogalmazott az EUObserver című brüsszeli hírportálon megjelent dolgozatában, amelyet Lendvai ragyogó írásnak nevez, és amely szerint az úgynevezett csúcsjelölti rendszer a demokrácia karikatúrája, és veszélyes Európára nézve.
Demokratikus svindli
A szóban forgó elemzés címe „demokratikus svindlinek” nevezi a csúcsjelölti szisztémát, amelynek alapján az európai pártcsaládok által előre megnevezett jelöltek közül kellene kiválasztani az európai bizottsági elnököt, az európai választási eredményekre figyelemmel. Az európai uniós alapszerződések egyáltalán nem vetítik előre a csúcsjelölti rendszert, hiszen az európai választásokon csak nemzeti pártlisták versengenek egymással, összeurópai, transznacionális listák nem léteznek. Nem az a lista és nem az a csúcsjelölt fog győzni, aki a legtöbb szavazatot kapja, hanem az, aki az Európai Parlamentben többséget tud maga mögé állítani. Paul Lendvai emlékeztet arra, hogy Weber 2010-től fogva támogatta Orbánt, és lehetővé tette számára, hogy ő és partnerei támogatások eurómilliárdjait söpörhessék be. Miért fordult Orbán a szerencsétlen Weber ellen, aki egyébként még soha nem töltött be állami végrehajtó funkciót? - teszi fel a kérdést a Der Standard szerzője. Válasza szerint azért, mert meg akarta büntetni, hiszen Weber végül közrejátszott a Fidesz néppárti tagságának a felfüggesztésében.
Leáldozott az Arany Hajnal napja
A New York Times közli az AP amerikai hírügynökség athéni beszámolóját arról, hogy a vasárnapi görög parlamenti választáson kiesett a törvényhozásból az Arany Hajnal elnevezésű szélsőjobboldali, bevándorlásellenes párt, amely a gazdasági válság mélypontján erőszakos náci csoportosulásból az ország harmadik legnagyobb politikai erejévé vált. Az Arany Hajnalnak most nem sikerült megugrania a három százalékos bejutási küszöböt, mindössze 2,95 százalékot kapott. A párt - bár jogi úton is megpróbálja megkérdőjelezni ezt az eredményt, és újraszámlálást követel - most a parlamentből visszatér oda, ahol mindig is erős volt, az utcára és a terekre, idézi az AP Nikosz Mihaloliakosz pártvezért, aki szerint a nacionalizmusért, a bolsevizmus és a vadkapitalizmus ellen folytatott harc tovább tart. A görög választást a mérsékelten jobboldali Új Demokrácia párt nyerte meg, kiütve a hatalomból a radikális baloldali Sziriza mozgalmat. Az AP felidézi, hogy az Arany Hajnal gyengülése már a májusi európai parlamenti választáson is megmutatkozott, bár a párt akkor még 4,87 százalékot kapott. A visszaesés fő oka az volt, hogy megjelent a szélsőjobboldalon egy nem annyira extrém, kevésbé fenyegető hangvételű csoportosulás, amely Görög Megoldásnak nevezi magát, és ez az új erő elszipkázott szavazókat az Arany Hajnaltól. Az AP most az Arany Hajnal egyik vezető politikusának, Iliasz Kaszidiarisznak a megnyilatkozásai alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a párt most szintén a – mondjuk így - kevésbé szélsőséges szélsőjobboldalon kívánja elhelyezni magát, szövetségben az euroszkeptikusokkal és az úgynevezett alternatív jobboldallal. Kaszidiarisz – jegyzi meg a hírügynökség – csodálatának adott hangot Matteo Salvini bevándorlásellenes olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter iránt, valamint méltató hangon beszélt a nagyrészt euroszkeptikusnak tekintett visegrádi csoport országairól.
A lapszemlét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs.
2019. 07.09. 06:00
Szerző: Kárpáti János
