Orbán a szalámitaktika mestere
30/05/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Magyarországra, a külföldi bírálók is hajlamosak úgy tekinteni, mint ha Európa hátsó udvarában húzódna meg, és ebből adódóan a viszályokat a valóságosnál ártalmatlanabbnak ábrázolják, ezt használja ki Orbán – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung.
Az EU most ébred rá arra, hogy ha nem tesz semmit, 14 hónap elteltével Magyarország, majd utána Lengyelország fogja – 2024 második és 2025 első felében – betölteni az Unió soros elnöki tisztségét – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása, és megjegyzi: ez éppen az európai parlamenti választásokat követő időszak, a választások nyomán összeálló, új összetételű Európai Bizottság sorsdöntőnek tekintett első esztendeje. Az Európai Parlament csütörtökön szavaz arról a határozattervezetről, amelyben felszólítják a tagállamokat, hogy akadályozzák meg az elnökségi poszt magyar átvételét, és arra az esetre, ha a tagállamok képviselőiből álló Tanács mégsem cselekedne, a Parlament részéről úgymond „megfelelő intézkedéseket” helyeznek kilátásba – olvasható a cikkben.
De milyen lehetőségek adódnak az EU számára? Erre nézve a Politico ismerteti a holland jogi szakértőkből álló Meijers-bizottság tanulmányát, amely három opciót említ.
Az első, hogy az érzékenyebb, összeférhetetlenségi gyanút felvető dossziékat megállapodás alapján átvennék a magyaroktól, illetve a lengyelektől az érintett elnökségi triók többi tagországai. Az egyes tagállamok féléves elnökségi ciklusait ugyanis úgynevezett elnökségi trió keretei közé sorolják: három egymást követő elnökség együtt alkot egy másfél éves triót, és azon belül megállapodás kérdése, hogy milyen időzítésben kerüljenek sorra a különböző, napirendre kívánkozó kérdések. Magyarország annak a triónak az időben utolsó tagja, amelyben előzőleg Spanyolország, illetve Belgium látja el a soros elnökséget. A lengyelek az ezt követő trió első elnökségét adják, és őket Ciprus, majd Dánia követi.
A második opció, hogy a Tanács egyedi döntésével, szabálymódosítás nélkül egyszerűen elhalasztanák a magyar és a lengyel elnökséget. A sorrendváltoztatásra korábban is volt példa, igaz, többnyire csak olyankor, amikor új tagállamokkal bővült az Unió.
A harmadik opció, hogy új szabályt hoznak, miszerint nem láthat el elnökséget az a tagállam, amely ellen jogállamisági eljárás folyik. Ilyen szabályt a Meijers-bizottság szerint minősített többséggel is lehetne alkotni, vagyis azt vétójog nem akadályozhatná meg.
John Morijn, a Meijers-bizottság egyik tagja azt mondta a Politicónak: az első opció szerinti megállapodás aligha dolgozható ki, inkább talán csak akkor, ha eléggé hihető a második vagy a harmadik opció valós eshetősége, és akkor ahhoz képest, az arcmentés jegyében elfogadhatóvá válhat Budapest, illetve Varsó számára a trión belüli feladatátcsoportosítás gondolata.
Magyarország elszalasztott lehetősége
A fordulat, vagyis a kommunista rendszer összeomlása után Magyarországnak voltak a legjobb esélyei arra, hogy Kelet-Közép-Európában megteremtse a civil és jóléti társadalmat, most azonban az ország politikai romhalmaz – írja a svájci Neue Zürcher Zeitungban megjelent vendégkommentárjában David M. Wineroither osztrák politikatudós. A szerző a szalámitaktika mesterének nevezi Orbán Viktort, és felrója neki, hogy felszámolta a demokrácia támasztékait. Annak a véleményének ad hangot, hogy Magyarországra – bár a kontinens közepén található -, a külföldi bírálók is hajlamosak úgy tekinteni, mint ha Európa hátsó udvarában húzódna meg, és ebből adódóan mintegy rászolgál az engedékenységre - vagyis a viszályokat a valóságosnál ártalmatlanabbnak ábrázolják, az Európai Bizottsággal folytatott macska-egér játéknak állítják be.
Svéd-török találkozó a NATO-csatlakozás árnyékában
Hamarosan találkozik egymással a svéd és a török külügyminiszter, hogy megvitassa a halasztást szenvedő svéd NATO-csatlakozás ügyét – írja a Reuters a stockholmi külügyminisztérum tájékoztatása alapján. A hírügynökség emlékeztet arra: korábban úgy volt, hogy erre a kétoldalú találkozóra e hét csütörtökön, az oslói NATO-külügyminiszteri megbeszélés mentén kerül sor, de kiderült, hogy az ankarai diplomácia irányítója nem lesz ott a norvég fővárosban. A svéd külügy mindenesetre fenntartja, hogy „hamarosan” megtartják a bilaterális találkozót. A Reuters szerint Stockholmban azt remélik, hogy most, a török választások után újabb lendületet kaphatnak a kampány alatt szüneteltetett egyeztetések a két fél között. A tudósítás említést tesz ugyan arról, hogy a svéd csatlakozással szemben Ankara mellett Budapest is kifogást emelt, de nem elemzi a várható magyar magatartást.
A londoni Guardian egyébként a török elnökválasztás második fordulójáról szóló tudósításában megemlíti, hogy a Recep Tayyip Erdogan győzelméhez gratuláló első három külföldi vezető közt ott volt Orbán Viktor magyar kormányfő, Pakisztán miniszterelnöke és a katari emír mellett.
Törökország soha nem lesz az Unió teljes jogú tagja
Valamivel később aztán ömleni kezdtek máshonnan is a jókívánságok, beleértve Amerikát, a NATO-t és az Európai Uniót. A német Die Welt ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt bajor elnöke a Funke médiacsoportnak nyilatkozva kijelentette: ideje lezárni a török EU-csatlakozási tárgyalások aktáját, az elmúlt évek ugyanis megmutatták, hogy Törökország soha nem lesz az Unió teljes jogú tagja, miközben kívánatos a szoros partneri viszony kialakítása Ankarával.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.05.30., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János