Orbán akkupolitikája a kényszeriparosításra emlékeztet
13/10/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az, hogy Orbán Viktor akkumulátor-nagyhatalommá akarja tenni Magyarországot a kommunizmus idején tapasztalt kényszeriparosításra emlékeztet – írja az osztrák Die Presse.
A Politico amerikai hírportál európai kiadása, a különböző közvélemény-kutatások alapján készített valószínűség-számítás nyomán azt jósolja, hogy a vasárnapi lengyelországi parlamenti választáson a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság – rövidítve: PiS – pártnak van esélye a legtöbb szavazat megszerzésére, de valószínűtlen, hogy ez elég lesz a törvényhozási többséghez. Elképzelhető, hogy ha tovább akar kormányozni, akkor rászorul majd a Politico által über-szélsőjobboldalinak nevezett Konföderáció támogatására, amely mintegy 9 százalékos szavazatarányra számíthat.
A Konföderáció politikusai menekültellenes, ukránellenes retorikát használnak - idéz egy lengyel szakértőt a portál, amelynek az írása kimutatja, hogy ezek az ukránellenes megnyilatkozások teljesen egybevágnak a Kreml által régóta sugallt propagandával.
A liberális bécsi Der Standard arra a jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy a 35 évnél fiatalabb lengyelek körében egy idén tavasszal végzett felmérés 20 százalékos támogatottságot mért a Konföderáció esetében. Azok a fiatalok, akik szinte még meg sem születtek akkor, amikor – több mint két évtizeddel ezelőtt – Jarosław Kaczyński, a nemzeti konzervatív PiS vezetője és a most a Polgári Koalíció élén politizáló liberális Donald Tusk között megkezdődött a vetélkedés, az összlakossági átlagnál kétszer nagyobb arányban hajlanak a szélsőjobb felé – írja az osztrák lap. Ha a lengyel társadalom megosztott, akkor ez még inkább igaz a fiatalságra.
Egy lengyel elemző szerint a Krzysztof Bosak és Sławomir Mentzen duó által vezetett, nacionalista Konföderációtól nem hallani oroszbarát kijelentéseket, de a „Lengyelország az első” jelszót igen. A Konföderáció szerint elsősorban a haza védelmi képességéről kell gondoskodni, az Ukrajnának történő fegyverszállítások folytatása helyett. Aligha véletlen, hogy
Mateusz Morawiecki miniszterelnök éppen ilyen irányú politikai változtatást jelzett egyik tévényilatkozatában: a PiS-nek új belpolitikai vetélytársa támadt, mégpedig nem balról és nem liberális irányból, hanem jobbról.
A Konföderáció eközben erősen libertárius gazdaságpolitikai elveket vall, vagyis a szinte teljesen korlátlan piaci szabadság híve. Ennek nyomán nem csupán a baloldallal kerül szembe, hanem a konzervatív PiS-szel is, amely szociális juttatásokkal igyekszik megnyerni egyfelől a nyugdíjasokat, másfelől a gyermeknevelő családokat. A 35 évnél fiatalabbak körében egyébként népszerűségben a Konföderáció után a PiS mostani legfőbb kihívói, a Tusk-féle liberálisok következnek, ez a generáció tehát inkább önmagára kíván támaszkodni, mint az állam szociális hálójára. Egy lengyel szakértő megállapítása szerint a fiataloknak abból is elegük van, hogy a PiS hazafiassága a Brüsszellel való állandó lövészárok-háborúban merül ki.
Akkumulátor-nagyhatalom, vagy kényszeriparosítás
Most nézzük az osztrák sajtó másik ismert reprezentánsát, a konzervatív Die Pressét. Egyik cikke szerint Orbán Viktor akkumulátor-nagyhatalommá akarja tenni Magyarországot, és ez a kommunizmus idején tapasztalt kényszeriparosításra emlékeztet.
A cikk kiemeli, hogy Orbán, miután jobboldali nemzeti kormánya 2010-ben hatalomra került, nem csupán a megelőző kormányok nyugatias, baloldali liberális gazdaságpolitikájával szakított, hanem teli torokból meghirdette a keleti nyitást is. Azóta is jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki Oroszországgal, Törökországgal és az ázsiai térséggel, mindenekelőtt Kínával, az EU-tól való gazdasági függést pedig igyekszik csökkenteni. Tizenhárom év elteltével már jól láthatók a keleti nyitás eredményei. Egyfelől számos ázsiai nagyvállalat telepedett meg Magyarországon, másfelől seregnyi ázsiai „vendégmunkás” jelent meg a magyar munkaerőpiacon. Közülük sokakat abban az iparágban – a lítum-ion alapú akkumulátorok gyártásában – foglalkoztatnak, amelyet a kormány stratégiai jelentőségűnek nyilvánított. A Die Presse szerint az elektromos autók terjedésére tekintettel érthető törekvése Orbánnak, hogy Magyarországot akkumulátor-előállító nagyhatalommá tegye. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek – teszi hozzá a lap –, hogy Magyarországon egész egyszerűen nem adottak a tömeges akkumulátorgyártás alapjai.
Határellenőrzés: Ausztria hosszabbít
Végül egy rövid tényhír – történetesen ez is Bécsből, az APA hírügynökség jelentése alapján (szintén a Die Presse szemlézte): Ausztria további húsz nappal meghosszabbította, és ezzel november másodikáig kitolta a határellenőrzést visszaállító intézkedések hatályát a szlovák határon, amit e hónap negyedikén vezettek be. Erről az embercsempészet elleni lépésről, ami a gyakorlatban a zöldhatáron való átkelés tilalmát jelenti, Lengyelországgal és Csehországgal, valamint magával Szlovákiával összehangoltan döntöttek. Szlovákia eközben a maga részéről szúrópróbaszerűen ellenőrzi a magyar határátkelőkön keresztül érkezőket – olvasható a beszámolóban, amely arra is kitér, hogy a szóban forgó államok mind az elvben belső határellenőrzés nélkül bejárható schengeni térséghez tartoznak. Ausztriában a Neos liberális párt tiltakozik a határellenőrzés ideiglenesnek mondott, de a meghosszabbítások révén valójában tartóssá tett visszaállítása ellen.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.10.13., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János