Orbán az elszigeteltséget választotta
21/03/2025 07:03
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
26 tagország Magyarország nélkül fogadott el közös nyilatkozatot, amelyben megerősítik Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének a támogatását – írja a Politico. Nemzetközi lapszemle.
„Orbán az elszigeteltséget és az illiberális demokrácia útját választotta, ami nyilvánvalóan ellentétes az EU és valójában Magyarország érdekeivel” – idéz a Politico egy diplomatát azzal kapcsolatban, hogy az EU-csúcson – miként az immár egyfajta szokássá kezd válni – 26 tagország Magyarország nélkül fogadott el közös nyilatkozatot, amelyben megerősítik Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének a támogatását. A magyar miniszterelnök egyedül maradt – állapítja meg a brüsszeli portál.
A cikk ugyanakkor részletesen kifejti, hogy amikor a támogatási készséget konkrét hadianyagszállítási kötelezettségvállalás formájába kellene önteni, akkor a dolog sokkal nehezebbé válik. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője korábban azt remélte, hogy még az idén kaphat Kijev másfél millió tüzérségi lőszert, de ezt magyar vétó lehetetlenítette el. Ezután Kallas azt próbálta elérni, hogy teremtsenek elő Ukrajnának ebben az évben 40 milliárd euró értékű katonai támogatást. Azonban ezt sem sikerült keresztülvinnie. Az Unió déli tagállamai, amelyek földrajzilag távol esnek az orosz fenyegetéstől, kevésbé bizonyultak nyitottnak, mint a keleti és az északi tagállamok. A végén azonban a franciák is nemet mondtak a csomagra.
Szerdán már azzal állt elő a volt észt miniszterelnök, hogy 2025-ben reálisan 5 milliárd euró értékben kaphatna lőszert Ukrajna. A francia, az olasz és a szlovák küldött azonban leszögezte, hogy mindez csak önkéntes alapon képzelhető el. A kudarc oka a Politico tudomása szerint nem csak a tagállamok segítségnyújtási vonakodása volt, hanem az is, hogy a főképviselő nem konzultált velük megfelelően. Kallas „még mindig olyan magatartást tanúsít, mint egy kormányfő. Nem vette észre, hogy ez most más munka” – jegyezte meg egy közép-európai diplomata. A portál ehhez hozzáteszi: nem csak a kulcsországok előzetes megnyerése maradt el, hanem az is, hogy Kallas meggyőzze Björn Seibertet, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök befolyásos munkatársát a projekt indokoltságáról.
Ami – az EurActiv megfogalmazása szerint – Magyarország partvonalra szorítását illeti, a brüsszeli portál az EU-csúcsról szóló beszámolójában idézi Antonio Costát, a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak a portugál elnökét, aki kijelentette: „tiszteljük a nézetkülönbségeket, de nem hagyjuk, hogy gátoljanak bennünket”. „Magyarország a többi 26 országtól eltérő álláspontot vall azt illetően, hogy miként kell támogatni Ukrajnát a béke elérése érdekében” – fogalmazott Costa, és ezt az EurActiv a magyar álláspont nagyvonalú értelmezéseként jellemzi. Ezt az értelmezést azonban nem osztja minden tagállam. Idézi a portál Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt is, aki azt mondta: „az az egyszerű következtetés, hogy nekünk igazunk van, Magyarországnak nincs”.
A bécsi Der Standard Thomas Mayer kommentárját közli a brüsszeli csúcstalálkozóról. A szerző szerint az ukrajnai háború ügyében Európa alvajárói csak lassan ébrednek, egyik EU-csúcs követi a másikat, de az uniós tagállami vezetők hagyják, hogy Trump kivegye a kezükből a béketárgyalások ügyét, márpedig aki nem az asztalnál ül, az az étlapon szerepel. Orbán mindent büntetlenül blokkol – írja az osztrák liberális szellemiségű lap elemzője. Szerinte a Trumpot csodáló magyar miniszterelnökre és országára nézve semmilyen következménnyel nem jár a közös uniós állásfoglalás újabb meghiúsítása. Thomas Mayer szerint a magyar vétó miatt csak informálisnak minősíthető nyilatkozat a 26-ok részéről ráadásul felettébb hiányos: hiányzik belőle a legfontosabb, mégpedig az, hogy az EU tevékeny szerepet kíván játszani a béketárgyalásokon, valamint hogy ezt miként képzeli el.
A londoni Financial Times értesülése szerint az Európai Bizottság vizsgálatot folytat az új magyarországi üzemet létrehozó BYD ellen, azzal a gyanúval, hogy a kínai elektromosautó-gyártó óriáscég tiltott állami támogatásban részesül. A csak előfizetőknek hozzáférhető cikket ismertetve a Reuters azt írja, hogy az eljárás még kezdeti szakaszában van, és Bóka János EU-ügyi miniszter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a magyar kormány erről nem kapott értesítést. Ha Brüsszel megalapozottnak találja a feltételezést, akkor kötelezheti a céget javai egy részének eladására, kapacitásának csökkentésére, a tiltott állami támogatás visszafizetésére, illetve bírság megfizetésére.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025. 03. 21., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
