Orbán egy választási bukás után sem akar eltűnni
14/05/2021 08:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Több autonómiát kapna az atomerőmű-építés felügyeletére hivatott szabályozó hatóság. A Bloomberg szerint ez megerősíti azokat az aggodalmakat, hogy Orbán célja a széleskörű befolyásolási képesség megőrzése arra az esetre, ha elveszítené a jövő évi parlamenti választást. A Financial Timespedig terjedelmes anyagban foglalkozott Karikó Katalin mRNS kutatásával és a 2004-es szabadalma körüli nehézségekkel.
Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál beszámol arról, hogy Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alapból igényelt pénz felhasználására vonatkozó módosított tervét, miután az eredeti változatot Brüsszel elutasította. Magyarország továbbra is kéri a 7,2 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatást, de nem igényli a 9,6 milliárd euró olcsón megszerezhető hitelt.
A portál szerint meglepő a változtatás, mert eredetileg a teljes összegről, 16 milliárd 800 millió euróról volt szó. Az EurActiv a Népszavára hivatkozva azt írja: amikor Orbán Viktor miniszterelnök április végén Brüsszelben járt, elégedetlenül távozott az Ursula von der Leyennel közös vacsoráról, mert ott a Bizottság elnöke közölte vele, hogy a magyar terv elfogadhatatlan. Sajtójelentések szerint – teszi hozzá a portál – a legfőbb vitapontot a magyar felsőoktatásban előirányzott kiadások jelentették. A magyar parlament ugyanis olyan törvényt fogadott el, amely az ország egyetemei 70 százalékának az irányítását alapítványi kézbe adta, és a bírálók azt állítják, hogy ezzel gyengül a költségvetési átláthatóság.
Gulyás Gergely, a miniszterelnök kabinetfőnöke tagadta a Népszava cikkében foglaltakat, azt állította, hogy a bizottsági elnökkel folytatott megbeszélés légköre jó volt, és a magyar kiadási tervek módosítását azzal indokolta, hogy a kormány nem akarja eladósítani az országot – írja az EurActiv, és hozzáteszi: ezt a kijelentést azonban árnyalja az a tény, hogy – mint azt a Direkt36 oknyomozó portál február végén kiderítette – a magyar kormány egymilliárd 260 millió eurónak megfelelő pekingi kölcsön felvételéről döntött, hogy megépíthessék Budapesten a kínai Fudan egyetem kampuszát.
Az Európai Bizottságnak most két hónapja van arra, hogy értékelje a magyar pénzügyi tervet.
Orbán célja a széleskörű befolyásolási képesség megőrzése választási vereség esetére
A Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség ismerteti azt a törvénytervezetet, amely leválasztaná a kormányról a napirenden levő atomerőmű-építés felügyeletére hivatott szabályozó hatóságot, és több autonómiával ruházná fel annak vezetőjét. A tervezet értelmében Orbán Viktor kilenc évre nevezhetné ki az Országos Atomenergia Hivatal elnökét, akit azután már nem lehetne leváltani. A tisztség jelenleg betöltetlen, mert a Hivatal vezetője április 29-én indoklás nélkül lemondott.
A Bloomberg kitér arra, hogy a változtatás az EU kérésére történt, mert Brüsszel azt tartotta kívánatosnak, hogy a Hivatal legyen független testület, ne tartozzon a kormányhoz. Ez a hírügynökség szerint egyben szakítást is jelent az eddigi centralizációs gyakorlattal – azzal, hogy Orbán, az EU kifogásaival dacolva, kiterjesztette saját befolyását a független intézmények, a bíróságok, a média és az oktatás fölött. Ugyanakkor viszont – olvasható a cikkben – megerősíti azokat az aggodalmakat, hogy Orbán célja éppenséggel a széleskörű befolyásolási képesség megőrzése arra az esetre, ha elveszítené a jövő évi parlamenti választást. A Bloomberg megjegyzi, hogy az Orbán ellen most első alkalommal egyesült ellenzék több pártja követeli az oroszok által finanszírozott atomerőmű-beruházás leállítását.
Az mRNS technológiát sokkal szélesebb területen lehet majd sikeresen alkalmazni
És végül arról, hogy újabb, majdhogynem tanulmány terjedelmű írás jelent meg Karikó Katalinról és a hírvivő ribonukleinsavról, ezúttal a tekintélyes londoni Financial Timesban. Nincs időnk az alapos ismertetésre, csupán mazsoláznék egy kevéskét.
Így például rögtön a cikk elején olvasható, hogy 2004-ben Karikó immár másfél évtizednyi tapasztalatot halmozott fel a messenger RNS kutatása terén. Számtalan zsákutca és tévút után sikerült áttörést elérnie, és szabadalmaztatni akarta felfedezését. Ehhez azonban meg kellett győzni akkori munkahelyén, a Pennsylvaniai egyetemen azt az illetékest, az IP-officert, aki a szellemi tulajdonnal, találmányokkal kapcsolatos ügyeket véleményezte. A találkozó nem alakult valami jól, az illető nem volt túlzottan lelkes, és csak azt a kérdést hajtogatta, hogy mire jó ez egyáltalán. „Nagyon csalódott voltam, hogy nem jutok vele előre” – emlékszik vissza Karikó Katalin. Feltűnt azonban neki, hogy az IP-officer kopaszodik. „Tudja mit? A messenger RNS még hajnövesztére is jó lehet” – jegyezte meg epésen, és ezzel teljesen felvillanyozta a szellemi tulajdonjog szakértőjét, aki aztán hozzájárult a szabadalmaztatási eljárás megindításához.
A cikk olyan szakmai véleményeket is idéz, miszerint az mRNS technológiát sokkal szélesebb területen lehet majd sikeresen alkalmazni, mint amit a COVID elleni oltóanyag kifejlesztése jelentett. Ez csak a kezdet. Az eljárás hasznos lehet különböző betegségek – a rák, a cisztás fibrózis, az AIDS-et okozó HIV-vírus, illetve szívrendellenességek – leküzdésében. A Financial Times azonban megjegyzi: jelentős számú tudós vélekedése szerint akár évtizedekbe is beletelhet, mire ezek a hasznosítások megvalósulhatnak.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.14., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János