Orbán élvezi a feszültséget

Új ablakban

2022. november 25. Reggeli gyors - részlet 22.11.25. Kárpáti János lapszemléje

05:39

00:00

A londoni Financial Times – abban a cikkében, amelyben beszámol arról, hogy a magyar kormányzat visszautasítja az ígért reformok hiányos végrehajtására vonatkozó uniós vádakat – hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy milyen aggodalmak keletkeznek a zsákutca láttán egyes EU-kezdeményezések esetleges magyar megvétózását illetően.

Említést tesz a nagyvállalatokra kivetett nyereségadó minimális szintjét megállapító globális megállapodás ügyéről, valamint Ukrajna 18 milliárd eurós megsegítésének a tervéről. Ez utóbbi a Financial Times szerint különösen érzékeny kérdés, mert az Egyesült Államok nyomást gyakorol az EU-ra, hogy mielőbb hagyja jóvá Kijev folyamatos 2023-as finanszírozásának a tervét, miután idén meglehetősen akadoztak a folyósítások.

Budapest közölte, hogy hajlandó támogatni az extra finanszírozást – írja a londoni pénzügyi körök vezető lapja, és idézi Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökség vezetőjét, aki szerint Ukrajnának meg kell kapnia ezt a pénzt, és lehet arról tárgyalni, kétoldalú alapon folyósítsák-e a tagállamok, vagy pedig adják össze, a forma végül is szerinte mellékes.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter álláspontját ismertetve azonban a FinTimes arról számol be: Prága szerint jobb lenne, ha az EU a tagállamok egyöntetű támogatása mellett nyújtaná Ukrajnának ezt a segítséget – ez lenne az A terv -, de ha ez Magyarország ellenvéleménye miatt nem megy, akkor jöjjön a B terv, miszerint a magyarok nélkül a többi 26 EU-tagállamnak kell megtalálnia a közös finanszírozás konstrukcióját. „Politikai megállapodásra kell jutnunk, hogy Ukrajna az EU-tól kapja a makrofinanciális segítséget” – mondta Lipavski a lapnak nyilatkozva. A cseh külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ha Kijev nem jut hozzá a pénzhez, akkor az ukrán állam összeomlik, Oroszország győzelmet arat, amit az EU nem engedhet meg.

Profi politikus és nagy manipulátor

Az iRozhlas cseh internetes rádió interjút közöl Varga György bohemistával, volt prágai magyar nagykövettel, aki még az Antall-kormány idején töltötte be a tisztséget. A riporter a nagy vihart kavart sálügyről kérdezte a volt diplomatát, aki szerint Orbánnak esze ágában sincs kísérletet tenni Nagy-Magyarország felélesztésére. „Profi politikusnak és nagy manipulátornak” nevezte a magyar miniszterelnököt, aki a Fidesz-szavazóknak, a szélsőjobboldali radikálisoknak és egy kicsit az Európai Bizottságnak küldött jelzést a Nagy-Magyarország sállal. Varga György úgy véli: Orbán élezi a feszültséget a brüsszeli Bizottsággal, emeli a tétet, azt gondolva, hogy ezzel sikert arat. Nagyon aggódik amiatt, hogy elveszíti az európai pénzforrást, de még ennél is fontosabb számára, hogy bármi áron fenntarthassa autoriter hatalmát. Talán tesz néhány engedményt, már tett is néhány lépést, de ez nem igazán engedmény, mert ha elkezd engedni, akkor azzal megváltoztatja azt a rezsimet, amelyet létrehozott – vélekedett Varga György a cseh internetes rádióállomásnak adott interjújában.

Újabb szankció

Kevesebb, mint két hét múlva, december ötödikén hatályba lép az a szankciós intézkedés, amelynek értelmében tilalom alá esik orosz nyersolaj tengeri úton történő szállítása az Európai Unióba. A Der Spiegel menedzsermagazin-melléklete szerint ennek nyomán várhatóan magasba szökik majd az olaj ára, miközben a másik fontos energiahordozó, a gáz esetében - a tengerentúli cseppfolyósított gáz behozatalának a növelésével, nem kevésbé az enyhe időjárásnak köszönhetően -sikerült alaposan felölteni az európai gáztározókat, és az augusztusi 280 euróról ezen a héten történetesen 116 euróra lenyomni a gáz megawattóránkénti árát.

Eddig az olajnál is kedvező tendencia volt megfigyelhető: a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a nyári 115 dollárról mostanra 87 dollárra esett vissza. Ennek a fő oka a kínai kereslet visszaesése, mégpedig alapvetően a COVID-járvánnyal szembeni zéró toleranciát érvényesítő kínai politika – és annak nyomán a gazdasági tevékenység lanyhulása – következtében. Az olajár ügyében azonban fordulatra kell felkészülni – figyelmeztet a német magazin menedzseroldala. Ráadásul – olvasható az áttekintésben – két hónappal a nyersolajembargó hatályosulása és az olajársapka bevezetése után, február ötödikén az orosz olajtermékekre nézve lép érvénybe behozatali tilalom, ami várhatóan megdrágítja majd a dízelolajat.

A cikk megjegyzi, hogy teljes uniós olajbojkottról nem beszélhetünk, hiszen a Barátság szárazföldi vezetéken érkező olajra nem vonatkozik az importtilalom. A hajókon történő szállítást illetően azonban azt is megtiltják, hogy az EU-ban bejegyzett cégekkel biztosítást kössenek olyan tankhajókra, amelyek harmadik országokba szállítanak orosz olajat egy bizonyos – még megállapítandó - árszint fölött. Tavaly decemberben Oroszország naponta mintegy 5 millió hordó olajat exportált, és az embargós intézkedés nyomán jelentős kínálati hiány várható a piacon. A visszaesés már most látható: a múlt héten kilenc hetes mélypontra, napi 2 millió 670 ezer hordónyira csökkent az orosz olajexport.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.