Orbán: Mi az ördögöt művelünk?

Új ablakban

2020. február 05. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.02.05.)

05:05

00:00

Nem kilépés, ellenforradalom

Egy nappal azután, hogy az Európai Néppárt meghosszabbította a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztését, Orbán Viktor egy római konferencián, amelyen jobboldali és szélsőjobboldali politikusok vettek részt, támadást intézett jobbközép irányzatú pártcsaládja ellen. „Mi az ördögöt művelünk?” – idézi a Politico című amerikai portál európai kiadása a magyar vezető kifakadását. Orbán szerint az Európai Néppárt mindenáron az Európai Unió hatalmi struktúrájának a része akar maradni, és ennek érdekében engedményeket tesz a baloldalnak, ezzel azonban elveszíti identitását.

Orbán a Politico beszámolója szerint arról beszélt, hogy az Európai Néppártnak be kellene vonzania új mozgalmakat, mert most a hozzá hasonlóan gondolkodók nincsenek többségben. A dpa német hírügynökség ezzel kapcsolatban megírja azt is, hogy a magyar vezető úgy fogalmazott, megpróbálkozik egyfajta „ellenforradalommal”, amihez ma még túlságosan kevesen vannak.

A néppárti felfüggesztés – olvasható a Politico cikkében – olyan spekulációkat váltott ki, hogy Orbán pártja átülhet az Európai Parlamentben a konzervatívok és reformisták frakciójába. Ennek a politikai csoportnak a vezetője, Ryszard Legutko, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt politikusa szintén részt vett a római tanácskozáson. Orbán azonban nem mondta azt, hogy tervezné a Néppártból való távozást. Éppen ellenkezőleg: az a kijelentése, hogy a Néppártnak új mozgalmakat kellene bevonzania, arra utal, hogy jelenlegi pártcsaládján belül igyekszik többséget szerezni. A Politico szerint ilyen, a Néppárt által bevonzandó új mozgalomként például a spanyol szélsőjobboldali Vox pártra gondolt.

A dpa tudósítása egyébként kitér arra is, hogy Orbán külön megbeszélést folytatott többek közt Santiago Abascallal, a Vox vezetőjével.

A lengyel Legutko – írja a Politico – azt mondta, Orbán majd eldönti, akar-e más csoportosuláshoz csatlakozni, mielőtt a felfüggesztésből kizárás lesz.

Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, az Európai Néppárthoz tartozó Hajrá, Itália mozgalom vezetője tegnap hosszas megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, és a Politico szerint arról beszélt, elkötelezett amellett, hogy a Fideszt benntartsa a Néppártban. Az APA osztrák hírügynökség idézi Matteo Peregónak, a Berlusconi-párt egyik parlamenti képviselőjének a kijelentését, miszerint Berlusconi ráveheti Orbánt arra, hogy néhány ponton változtassa meg az álláspontját, és akkor tagja maradhat az Európai Néppárt családjának.

Miért nem beszélt Salvini?

A Politico felhívja a figyelmet arra, hogy az említett római nemzetközi konferencián az eredeti tervek szerint felszólalt volna Matteo Salvini, az olasz szélsőjobboldali Liga vezére is, de olasz médiaértesülések szerint lemondta a részvételt, mert a szervezők nem engedték neki, hogy anyanyelvén, olaszul beszéljen. A Liga egyik tisztségviselője viszont azt mondta, főnöke azért nem ment el a tanácskozásra, mert azt a lengyel vezetésű konzervatív frakció uralta – miközben a Liga az Európai Parlamentben egy másik frakcióban, az Identitás és Demokrácia elnevezésű politikai csoportban található. 

A dpa ezzel szemben arra vezeti vissza Salvini távolmaradását, hogy miután a múlt hónapban pártjának jelöltje elvesztette az Emilia-Romagna tartománybeli elnökválasztást, többen azt tanácsolták neki, hogy tanúsítson az eddiginél mérsékeltebb politikai magatartást.

Brexit, Ferenc pápa, kommunizmus

Az AP amerikai hírügynökségnek az „Isten, becsület, ország” hívószavak jegyében megrendezett római tanácskozásról szóló jelentése, amely a New York Times honlapján is olvasható, kiemeli, hogy a résztvevők lelkesen üdvözölték a Brexitet, az EU-ból történt brit kilépést, óvtak a baloldali totalitárius rendszerektől, és nosztalgikusan emlékeztek meg II. János Pál pápaságáról. A szervező, Christopher DeMuth tapsvihart aratott, amikor ostorozta a Világgazdasági Fórumot, a politikai és üzleti elit évente tartott davosi összejövetelét. Az autoriter fenyegetés nem jobbról érkezik – mondta DeMuth -, hanem a baloldali globalista média, illetve politikai és egyetemi elit köreiből.

Az olasz Roberto de Mattei, Ferenc pápa közismert bírálója felemlegette, hogy Ferenc részvétét nyilvánította Fidel Castro elhunyta alkalmából, valamint hogy a Vatikán 2018-ban megállapodást kötött Kínával a püspökök kinevezése ügyében. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a Szentszék az argentin pápa alatt támogatja a kommunizmust. „Ne féljünk kimondani, hogy a kommunizmus ma is él. Attól, hogy a Szovjetunió szétesett, a kommunista utópia vírusként fertőzi tovább a nyugati kultúrát, médiát, politikát és a katolikus egyházat is” – hangoztatta a szónok.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs