Orbán orosz ügynökként viselkedik

Új ablakban

2024. június 05. Reggeli gyors - részlet 24.06.05. Kárpáti János lapszemléje

05:33

00:00

Minden jel arra mutat, hogy a jobboldali populista pártok az európai parlamenti választásokon egy sor országban több szavazatot kapnak, mint korábban bármikor. Egyelőre nyitott kérdés, hogy ennek milyen hosszútávú következményei lesznek az Európai Unió cselekvőképességére nézve – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Felidézi Hans Kelsennek, a híres osztrák alkotmányjogásznak azt az 1932-ből származó figyelmeztetését, hogy a demokrácia az a politikai szervezeti rendszer, amely a legkevésbé tudja megvédeni magát az ellenfeleitől, „legbőszebb ellenségeit saját keblén tartva kénytelen táplálni”. Kitér arra, hogy ugyanebben a szellemben Larry M. Bartels amerikai politológus, amikor a populisták magyarországi – valamint nemrég lezárult lengyelországi – felemelkedésére, nem kevésbé a Brexitre, illetve az amerikai republikánusok jobboldali fordulatára, Trump előretörésére utal, akkor megállapítja, hogy a demokráciát felülről üresítik ki, és hogy nem a választók, hanem a vezető személyiségek jelentik az európai politikai válság hajtóerejét.

Lendvai hangsúlyozza, hogy nem csupán az Orbán-rezsim fejleményeinek sorozata, hanem Szlovákiában a Fico-kormányzat, Lengyelországban pedig a Jarosław Kaczyński vezette kormánypárti magatartás is jól mutatja, miként képesek a szabadon, de nem tisztességes körülmények között megválasztott kormányok aláásni az alkotmányos fékeket és a demokratikus normákat minden brüsszeli tiltakozás ellenére.

A korrupt autokrata Orbán Viktor uralma alatti Magyarország tragédiája az Ukrajna elleni orosz agresszió és a nyugati szankciók kiüresítése nyomán a nemzetközi figyelem középpontjába került – állapítja meg a neves publicista. Kiemeli, hogy a magyarok nagy többsége továbbra is az Európai Unióhoz akar tartozni, annak ellenére, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung május 27-ikei vezércikke szerint Orbán immár orosz ügynökként viselkedik.

 

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor

 Fotó: Kovács Tamás / MTI

 

Orbán egyedül maradtKijev támogatásának akadályozásában

Ezekben a napokban a nemzetközi média számos orgánuma foglalkozik bőséges terjedelemben azzal, hogy a magyar miniszterelnök szabotálja Ukrajna támogatását. A Bloomberg amerikai hírügynökség arról ír: Orbán Viktor lényegében egyedül maradt azzal, hogy gátolja a nyugati erőfeszítéseket Kijev megsegítésére, ezzel felbőszíti Magyarország szövetségeseit, és kérdéseket vet fel a magyar kormány szövetségesi hűségének valódiságát illetően. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Orbán tavaly megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós csomagot, majd idén februárban beadta a derekát, amikor partnerei egy külön ezért megszervezett rendkívüli találkozón rávették ellenállásának a feladására. Egy hónappal ezelőtt Magyarország beleegyezett egy 5 milliárd eurós alap létrehozásába, amely az Ukrajnának szánt uniós fegyverszállítások ügyének sínre tételét célozta. Most azonban a szövetségesek azzal vádolják Orbánt, hogy visszatáncol az ígéretétől, amikor elakasztja ezt a pénzt, miként egy további, szintén fegyverszállítás célját szolgáló, másfél milliárd eurós tételt is.

Erősödik ugyan Európában a szélsőjobb, de az ellentéteik is

A New York Times az európai parlamenti választások kapcsán a mandátumbővülésben reménykedő európai nacionalista pártok összefogásának a nehézségeiről ír, elsősorban arról, hogy ezeket a pártokat szembe állítja egymással az Ukrajna melletti kiállás és az oroszpárti magatartás közötti választóvonal. Van azonban egy másik olyan kérdés is – olvasható a cikkben -, amely világossá teszi az ellentéteket a nacionalista pártok között, ez pedig a bevándorlás. Miközben széles körben egyetértenek abban, hogy ellenzik a migrációt, EU-szinten ütköznek a nemzeti érdekeik. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök támogatja az olyan jogalkotást, amely az érkező migránsok szétosztásáról rendelkezik, míg a mediterrán térségtől távolabbi országok, így például Orbán Viktor Magyarországa kevéssé hajlanak a gondolatra – fogalmaz a New York Times.

Az orosz gáz kínai exportja kész ráfizetés

És végül röviden arról, hogy Kína nem hajlandó annyi földgázt vásárolni az oroszoktól, aminek az ára pótolná az Ukrajna elleni invázió miatt elveszített európai piac korábbi bevételeit. Erről a Newsweeknek nyilatkozott Vlagyimir Milov volt orosz energiaügyi miniszterhelyettes, aki még Vlagyimir Putyin első elnöki periódusában 2002 májusa és októbere között töltötte be ezt a tisztséget, jelenleg viszont külföldön tartózkodó ellenzéki. Az amerikai magazin Milov állításain túl idézi a londoni Financial Times egyik cikkét is, amely szerint a kínaiak csak a töredékét igénylik az évi 50 milliárd köbméteres kapacitásúra tervezett Szibéria 2 gázvezetéken szállítható mennyiségnek, és azt is olcsóbban vennék az általános piaci árnál. Milov szerint a Kínába történő gázexport kész ráfizetés, az Oroszországban rendelkezésre álló földgáz magától értetődő piaca mind földrajzi, mind gazdasági megfontolásból Európa lenne. Ennek a visszaállítására azonban nem lát semmi esélyt.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.