„Vásároljon
Reggeli gyors

Orbánt nem hívták meg Bidenék a Csúcstalálkozó a demokráciáért tanácskozásra

8/11/2021 07:28

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Orbán Viktort azért nem hívták meg, török kollégájával egyetemben, mert semmibe veszi a demokrácia alapelvét és a jogállamot. Lengyelország pedig megmutatja Magyarországnak, hogy milyen az igazi NATO-szövetséges. Nemzetközi lapszemle.

Se Törökországot, se Magyarországot nem hívták meg a Biden elnökletével tervezett december 9-10-én esedékes Csúcstalálkozó a demokráciáért nevű tanácskozásra – írja a török AhvalNews. Célja, hogy a globálisan egyre nagyobb teret nyerő autoriter rendszerek elleni fellépés és annak visszaszorítása érdekében programot és munkacsoportokat hívjon életre. Ugyan az online térben tartják a rendezvényt – hosszas hezitálás után, de jövőre, a második csúcsra már személyesen várják a résztvevőket.

Az AhvalNews szerint Orbán Viktort azért nem hívták meg, török kollégájával egyetemben, mert semmibe veszi a demokrácia alapelvét, és a jogállamot. A csúcstalálkozó foglalkozik majd például a független média ösztönző támogatásával, az internet szabadsággal, a korrupcióval, amellyel szemben például szigorúbb exportellenőrzést képzelnek el.

G20-csúcstalálkozó Olaszországban
 
G20-csúcstalálkozó Olaszországban
 
Róma, 2021. október 31. Joe Biden amerikai elnök (j) és török hivatali partnere, Recep Tayyip Erdogan a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport kétnapos római csúcstalálkozójána második napján, 2021. október 31-én. MTI/AP/Evan Vucci
Fotó: Evan Vucci
 

 

Lengyelország megmutatja Magyarországnak, hogyan kell igazi NATO-szövetségesnek lenni – címmel a Washington Examinerben Janusz Bugajski a most elfogadott új lengyel védelmi törvényt mutatja be, amely Oroszország új birodalmi törekvése ellen irányul. Ha a törvényt elfogadják, akkor megduplázódik a hadsereg létszáma 250 ezerre növekedve, 50 ezer tartalékos is lesz. Ezzel erősödik az a szövetség is Kelet-Európában, amelynek része Románia illetve a balti államok.

Washington hálás lehet ezért. Az amerikai Jamestown Foundation vezető elemzője azonban azt is megírja, hogy gyakran összemossák Lengyelországgal Magyarországot mint illiberális szövetségeseket, és olybá tűnik, hogy már Varsó sem hűséges szövetséges. Pedig hát éles a különbség kettejük orosz politikája között.

Három alapvető területen egészen biztos: katonai, diplomácia területen valamint az energia-politikában. Lengyelország már rég teljesítette a megkövetelt 2%-os NATO-hozzájárulást, nemrég vásárolt 32 F-35-ös vadászgépeket, és számos közös katonai programban vesz részt Washington kezdeményezésére. Ezek közül egyik sem mondható el az Orbán-kormányról.

Tényként említi Bugajski a magyarországi orosz és kínai korrupciót. Ha ilyenre fény derülne Lengyelországban, az rögtön a kormány bukásához vezetne. Szerinte nem kizárt a magyar ellenzék győzelme jövő tavasszal, és akkor Lengyelország jó példát mutathat mindezek terén.

Miután a magyar kormány a Pegasus megfigyelési botrányra vonatkozó, az NSO-tól vásárolt izraeli kémprogram anyagait 2050-ig titkosította, az ellenzék tiltakozott, amit csak megerősített a nemrég Budapesten járt tényfeltáró uniós bizottság, amely gyakorlatilag kerekperec kimondta, hogy egyértelmű a magyar kormány érintettsége a titkos megfigyelésekben - olvashatjuk az Israel Hayom portálon, amely szerkesztőségi cikként, illetve az AP információi alapján jelent meg. A cikk Kósa Lajos úgymond elszólása okán született meg, aki szerint más országok sokkal szélesebb körben alkalmazzák a kémszoftvert. A múlt héten a Pegasus körüli egyre nagyobb felháborodás láttán a Fehér ház bejelentette, export-korlátozást vezet be az izraeli NSO ellen.

A Paris Beacon pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Kósa határozott állítása, miszerint a Belügyminisztérium vásárolta meg az izraeli kémprogramot, némiképp ellentmond annak, hogy Orbán Viktor visszautasította korábban a Pegasus-kémprogram bevetését. Vadai Ágnes ellenzéki politikust is idézi a lap, aki szerint Pintér Sándor belügyminiszter nem is erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy megfigyeltek volna újságírókat és politikusokat. A cikk még az elején kiemeli, hogy Európában egyedül Magyarország használta az NSO programját.

Milyen lehet a Merkel-utáni, post-Merkel Európa és mit jelent ma a konzervativizmus? – címmel írt jegyzet a Washington Postban felteszi a kérdést, mennyire volt egyáltalán Merkel német kancellár konzervatív, aki számos esetben épp azt bizonyította, hogy alapvetően liberális. Mai társadalmi felfogásunk egymásba mosódó határait feszegeti az írás, amelyben Orbánt is megemlíti, de nem mint konzervatívot, hanem mint populistát és autoriter szélsőjobbos vezetőt. Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt is az Orbán-féle irány felé sodoródott politikusként illusztrálja.

Úgy érzi Orbán Viktor, hogy megingott a lába alatt a talaj? – teszi fel a kérdést a The Times, amikor arról ír, hogy sorra kuglibábuként lövik ki a populista vezetőket - lásd a cseh és bolgár kormányfőt. Az írás bemutatja Márki-Zay Pétert, aki Hódmezővásárhelyről, egy kis városkából indul hódító útjára az orbáni populizmus ellen, és aki szerint sikere részben annak köszönhető, hogy az embereknek elegük lett a politikusokból, és ő mint pártonkívüli, ennek az elvárásnak tökéletesen megfelel. Arra is panaszkodik, hogy feleségét kikezdte a kormánymédia.