Óriási összegek mehetnek ki az ablakon a központosított informatikai beszerzéseken
8/08/2024 14:53
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökséget néhány éve hozta létre a kormány, állami szervezetek, például iskolák vagy kórházak ezen keresztül intézhetik a hardver és szoftver vásárlásaikat. Az Átlátszó vizsgálata alapján úgy tűnik, nemhogy nem spórolnak a központosított eljárással, egy-egy telefon vagy laptop a boltinál is drágább lehet. A Reggeli gyorsban Katus Esztert, az oknyomozó portál újságíróját kérdeztük.
Fölöslegesen mehet el több ezer milliárd forint informatikai beszerzésekre – erre jutott Katus Eszter, az Átlátszó újságírója, miután egy közbeszerzési szakértővel szúrópróbaszerűen átvizsgálták, hogyan működnek az állami szervezetek bevásárlásai, amióta a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökségen (DKÜ) keresztül kell intézni azokat.
A DKÜ-t 2019-ben hozta létre a kormány, azzal a céllal, hogy az állami intézmények, például az iskolák vagy a kórházak ezen keresztül intézzék az informatikai beszerzéseket – például laptopok, telefonok, szoftverek vásárlását. A DKÜ létrehozásának, mint minden központosításnak, ugyebár az lenne az értelme, hogy egyszerre, nagy mennyiségben, könnyen és olcsóbban tudják intézni mindezt. Vannak országok, ahol ez jól működik – magyarázta Katus a Reggeli gyorsban.
Két módja van most a beszerzéseknek. Egyrészt, amelyik intézménynek szüksége van mondjuk új laptopokra, az felmehet a DKÜ oldalára, ami kb. úgy működik, mint egy webshop és ott lekattinthatja, hogy hány darabot szeretne – itt azoknak a cégeknek az ajánlatait lehet megtalálni, amelyek korábban egy keretkiíráson elnyerték erre a lehetőséget. A másik, hogy a konkrét beszerzéshez kiírnak egy új pályázatot – de itt is már csak az előbb említett informatikai cégek indulhatnak.
A webshopos lehetőségnél Katusék azt találták az átvizsgált eseteknél, hogy a telefonok például rendre drágábbak, mint a kiskereskedelemben. A második opciónál a webshophoz képest olcsóbb ajánlatok érkeznek, de ezek az árak sem jobbak, mint amivel bárki találkozhat a boltban.
A keretközbeszerzéseknél azt találta az Átlátszó, hogy 46-ból 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a meghatározott keretszám, ezen belül 21-szer pontosan ugyanannyi, mint a keretszám.
Tehát ha azt mondták, hogy nyolc helyünk van, akkor pontosan nyolc cégcsoport jelentkezett. Annak, hogy ez ilyen gyakran forduljon elő a matematikai esélye gyakorlatilag nulla. Ez egy nagyon gyanús dolog, ahhoz, hogy ezt összehozzák, szinte biztos, hogy egyeztetésre volt szükség az informatikai cégek között – mondta Katus.
Ez ugyebár azért problémás, mert, ha a cégek összebeszélnek és nincs valódi verseny, akkor az árak sosem mennek lejjebb, rosszul jár az állam és minden adófizető.
A Miniszterelnökség korábban érdeklődött a központosított közbeszerzésekről, szerették volna megtudni, mekkora arányú megtakarítást tudnak elérni a piaci árakhoz képest az állami szervek ezekkel, akkor érkezett egy olyan válasz a DKÜ-től, hogy 25-26 százalékot tudnak spórolni – de amikor az Átlátszó érdeklődött ugyanerről közadatigényléssel, arra hivatkozva tagadta meg az ügynökség a válaszadást, hogy ehhez új adatsort kéne létrehozniuk – mesélte Katus. Vagyis nem tudjuk, mire alapozták a korábbi választ.
Katus arról is beszélt, hogyan zárulhat be a piac azok előtt a cégek előtt, amelyek nem kerülnek be a keretközbeszerzésekbe. A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. augusztus 8., csütörtök 7:33
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
