Örkény Antal: Ennek a kormánynak lételeme a krízis
31/05/2022 19:32
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Erős cinizmussal, politikai haszonleséssel elég jól manipulálhatók az emberek, állapította meg a Reggeli személy vendége, Örkény Antal, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára, az MTA doktora, akivel Dési János műsorvezető beszélgetett. Szót ejtettek az orbáni propagandáról és arról is, miért működik jól. Örkény szerint a társdalomban az elmúlt évtizedekben eltűntek a támpontok, és ezt használja ki a politika. Téma volt az önálló gondolkodás fontossága, és az is, hogy ehhez képest eltűrjük, az oktatás ennyire alulfinanszírozott legyen.
A háborús putyini propaganda jól működik Magyarországon, állapították meg a Reggeli személyben, holott korábban nem volt oroszbarát az ország. De hogyan működik az emberi tudat? Örkény Antal szociológus szerint ezt a szociológia nagyon nehezen tudja megérteni: meg lehet kérdeni az embereket, a válaszokat pedig ki lehet elemezni, de arra a kérdésre, hogy mi van az emberi lelkekben, mi van a motivációk mögött, "különösen egy ilyen helyzetben, amiben most vagyunk, amikor nagyon súlyos globális válság ért el minket, és ez jelentős mértékben létbizonytalanságot okoz, elvesztik a biztonságérzetüket, félelem van bennük, és ahol megszűntek a támpontok, nagyon erősen megváltozik".
"Az emberek ilyen értelemben kiszolgáltatottak lesznek" - mondta Örkény, aki nem is putyini, hanem orbáninak nevezte ezt a helyzetet. Szerinte a magyar társadalom gondolkodásmódját erősen érinti az a politikai kommunikáció, "amit az Orbán-kormány szisztematikusan folytat". Lényegesnek nevezte, hogy az orbáni rendszer politikai stratégiájában nemcsak a kommunikáció játszik döntő szerepet - és utalt arra, hogy az állam naponta méri a közvélemény alakulását -, hanem szerinte jelentős mértékben át is formálják az emberek gondolkodását, akik támpontot keresnek. "A politika nagyon fontos támpont, és ehhez, amit hallanak, igyekeznek igazodni".
Szóba került a háborúval kapcsolatban a 2015-ös menekültválság, majd az erre épült Soros-kampány, a Covid-válság és az ukrán válság, amikben a kormány erőteljes krízis kommunikációt folytatott, mert ennek a kormánynak lételeme a krízis, mondta Örkény Antal. "Azért, hogy az eleve már meglévő bizonytalanságon túl még további bizonytalanságot keltsenek, amire megjelenik az erős válasz, és mivel az embereknek nincs válaszuk ezekre a kérdésekre, ezt az erős választ elfogadják és magukévá teszik" - jelentette ki Örkény, aki szerint "egy ilyen lélektani hatás zajlik a társadalomban".
A beszélgetés érintette azt a kérdést, hogy Magyarország mennyire tekinthető polgári társadalomnak. Szerinte kellene lennie egy független középosztálynak, aminek stabil jövedelme van, értékrenddel, erkölccsel és kultúrával is rendelkezik. "Autonóm emberek gyülekezetéről beszélünk, akik közösen meg tudják beszélni a dolgokat", mondta Örkény, aki példának Csehországot említette, ahonnan éppen a napokban tért haza, és azt mondta, még onnan nézve is "borzasztóan erősen lehet látni a különbséget" a magyar és az ottani társadalom között. "A város tiszta, jól öltözöttek az emberek, odafigyelnek egymásra. Tudják a helyüket Európában. Ez a nagy különbség Magyarország és Csehország között, nem akarnak nagyon nagyok lenni".
Örkény Antal elfogadja, hogy a politika a hatékonyságról szól, de szerinte vannak alapvető erkölcsi értékek, amiket nem lehet negligálni. Példának az Ukrajnában dúló háborút hozta. Szerinte nincs olyan ország Európában, "ahol a politikai pártok között ne lett volna egyetértés abban, hogy ez nem vitatéma. Magyarországon pont az ellenkezője történt, az Orbán-kormány morális pánikot keltett, hogy van a jó meg a rossz. Az ellenzék a magyarok ellen beszél, háborúpárti. Ilyen diskurzus elképzelhetetlen Európában" - mondta, ugyanis "vannak dolgok, amiket nem lehet politikai kérdéssé tenni: megtámadtak egy országot, agresszíven megkérdőjelezték egy ország létezését".
Európa úgy épül fel, hogy olyan többet nem fordulhat elő, mint ami előfordult a 20. században, azt gondoltuk, hogy az jelenti Európa civilizatorikus útját, hogy békét teremtünk, mondta.
Az ember tele van mindenféle érzéssel, jó és rossz érzéssel, szeretettel, agresszióval, a politika felelőssége pedig az, hogy ezt mennyire használja ki a maga szempontjából - mondta. Örkény szerint a társadalomnak arra van szüksége, hogy gondozzák. "Gondozni kell az embereket, a közérzületet, az értékvilágát".
A 2015-ös menekülthullámmal kapcsolatos kutatások is szóba kerültek, amelyek szerint bár Magyarország korábban a xenofóbia tekintetében egy elég szélsőségesen idegenellenes ország volt, de "2015 előtt egyre inkább közelítettük az európai átlagot". Bár még messze voltunk, de volt egy pozitív változás, amire jött aztán a kormány politikai stratégiája, és "kifordította a történetet", ami arra játszott, ami az emberekben rossz, hogy félnünk kell ezektől az emberektől, és kell az erő, ami megakadályozza, hogy ez bekövetkezzen: "tehát be kell zári az országot és ezzel az emberek azonosulnak", mondta Örkény, azt alátámasztva, hogy sokat tud a politika változtatni a közhangulaton.
A politika nem népszerűség, hanem elvek és hatalom kérdése, mondta Örkény. Szóba került az ellenzék, ami Örkény szerint bevándorlás és menekültkérdésben kérdésben kompromisszumot próbált találni, "belesimultak", és azt kommunikálták, hogy tulajdonképpen Orbánnak igaza van. Magyarországon ugyanis olyan mértékűvé vált a xenofóbia, hogy féltek, elveszítik a támogatóikat. Ez Örkénynek "nagyon fájt". Pedig szerinte mondhatták volna azt is, hogy ők a menekültekkel humanitáriusan fognak bánni, hogy beengednék azokat, akik segítségre szorulnak. Mert szerinte az, hogy a migráció jó vagy rossz, az értelmetlen kérdés.
Szóba került Lázár János négy évvel ezelőtti kampányvideója is Bécsből, ami borzasztóként írta le a kinti állapotokat. Szerinte meg lehetett volna mérni, hogy "hányan vették be" azt a videót, mert szerinte Bécs már kommunizmusban is álom volt, majd a rendszerváltás után özönlöttek oda magyarok, tehát vannak portékák, amit nem lehet eladni rendesen, erre a blődségre nem biztos, hogy vevők voltak az emberek, tette hozzá.
Visszatérve az eredeti kérdésre: hogyan gondolkodnak az emberek? Örkény szerint "sokkoló élmény volt, hogy ilyen mértékben nyert a Fidesz", holott szerinte a táradalom sokkal differenciáltabban gondolkodik, mint ami az eredményben megnyilvánult. Ezután pedig jöttek a szavazatszámlálók beszámolói arról, hogy mennyire kedvesek az emberek a kis szavazókörökben is, ezért szerinte arról van szó, hogy a szűkebb környezetünkben sokkal elfogadóbbak és támogatóbbak vagyunk, és ahogy megyünk a tágabb környezetbe, Magyarországon már erősen érvényesül a nacionalizmus. Ez Örkény szerint paradox, mert az EU-ban vagyunk, ez jelenti számunkra a biztonságot és a NATO, de az emberek azt már "beveszik", hogy Magyarország veszélyben van, mert háborús narratíva van. "Meg kell védeni, mondta Orbán, és megnyerte a csatát".
A csata az emberekben egy asszociációt kelt, és azon a narratíván már nem tudnak túllépni, amit minden nap hallanak a politika részéről és a médiából is. Ahogy például a sikereknél láttuk a sztálini időszakban: minden remekül működik, minden dübörög, ez biztonságot jelent.
Örkény az önálló gondolkodás fontosságára is felhívta a figyelmet, aminek kialakulásában az iskola döntő szerepet játszik. Ezért alapvető érdeke mindenkinek a jó iskolarendszer. A legsikeresebb iskolarendszer Finnországban működik: "mit csináltak a pénzügyi válságban? Egyetlen területen nem volt megszigorítás, az az oktatás. Még több pénzt is adtak oda" - hívta fel a figyelmet Örkény. Az iskola döntő kérdés, mert az emberek azt akarják, hogy a gyerekük polgári biztonságban éljenek, amihez tudásra van szükség. Tehát nem tűrik el, hogy az oktatást alulfinanszírozzák, ehhez képest "hányan tüntetnek a pedagógusokkal együtt Magyarországon"? Pedig még a Horthy-rendszerben is tekintélyük volt a tanároknak, meg is voltak fizetve, ami biztonságot teremtett számukra.
Amikor az oktatás, az egészségügy, a közjavak biztosítása szóba került, ott Örkény "gondolkodásbeli problémát lát". Erre példa, hogy amikor tavaly a kormány eldöntötte, hogy visszaadja az szja-t, az jó érzéssel töltött el mindenkit, holott az állam zsebe üres, hiszen "az a mi pénzünk", de így pénz nélkül meg nem tudja biztosítani a fejlesztéseket, holott az adót éppen azért fizettük be, hogy az állam a közjavakkal törődjön. Mint mondta, ő érti ezt a döntést, és politikai döntésnek óriási szerinte, mert mindenki kap a zsebébe pénzt, kivéve a legnyomorultabbak, mert azok nem is adóztak. Örkény szerint ezek azok a döntések, amik a mentális állapotokra hatnak. Szimpatikusnak nevezte azokat a kezdeményezéseket, amik célja az volt, hogy a visszatérített szja-t adják azoknak, akiknek szükségük van rá. Ez polgári gondolat, tette hozzá.
A rendszerváltás egyik nagy eredményének nevezte Örkény a szabad iskolaválasztást, hogy a szülők dönthessenek a a gyerekük iskoláztatásáról. Ha egy ember megszerez egy jogot, arról nem szívesen mond le, de a politikának pedig az a felelőssége, hogy kiegyenlítse az iskolák közötti különbségeket. Ebből a szempontból Magyarországon a legszélsőségesebbek a különbségek, és a hátrányos helyzetűek a legrosszabb helyzetben vannak. Ilyenkor az államnak meg kellene fizetnie jobban azokat az oktatókat, és azokat az iskolákat, amik a legnagyobb gondban vannak.
Örkény azt mondta, ha ő egy önkormányzati választáson polgármesterként indult volna, az lenne az első, hogy kitakarítsák a várost: milyen mintákat ad a társadalom, milyen mintákat nyújtanak az intézmények, a politika? Szerinte mindannyian változunk és tanulunk. Például ez a háborús helyzet megmutatta, hogy hiába szétrombolt a magyar migrációbefogadó rendszer, amikor menekülthullám indult, felmérések szerint itt is magas volt az egyetértés a befogadásokkal kapcsolatban, ahogy Európában is, és az állam együttműködött a civilekkel. Csakhogy a szolidaritás kifárasztja az embereket, ezért szerinte nem lehet kiváltani az államot.
A közép-európai régióhoz hasonlóan a magyarok többsége is szolidáris az ukránokkal, de hogy hogyan látják magát Ukrajnát, az már egy bonyolultabb kérdés, mondta Örkény, aki a lengyeleket említette, akik egyedülállóak, és teljes támogatottság van.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022. május 31., kedd 09.00
riporter: Dési János