Orosz rulett – Hardy Mihály jegyzete

Nem tudom, elgondolkodtak-e erről a …légikatasztrófáról? Igen, arról, amivel Jevgenyij Prigozsint kitörölték a katonai és politikai névsorból Oroszországban, és nem utolsósorban az élők sorából is. Mondjuk ebben semmi meglepő nincs. Kötve hiszem, hogy lett volna olyan biztosítótársaság, amely a Wagner-csoport, valódi nevén a Bérgyilkos Zrt. vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal a júniusi lázadás óta hajlandó lett volna életbiztosítást kötni. Ami történt, az egy olyan dráma, amiben csupa visszataszító jellemű, negatív figura játszik. Egyfajta orosz Addams-family.

Az természetesen senkinek sem kétséges, hogy vajon kinek állhatott az érdekében, hogy Prigozsin így végezze. Oroszországban sokat jelentenek a jelképek és ebben az esetben az időzítésnek is jelképes ereje volt. Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen a kurszki páncéloscsata 80. évfordulója alkalmából ünnepeltette saját magát és Oroszország régi dicsőségét, amikor – ugyancsak jelképesen – átadták neki Jevgenyij Prigozsin fejét. Ünnepi koncerten, ahol nyilván szólt a dal Katyusáról meg a kurszki csata matuzsálemi korú túlélőit is betolták a színpadra. Csak a történelmi pontosság kedvéért teszem hozzá, hogy a kurszki csata valóban hadászati fordulatot hozott a második világháború menetében, de rettentő áldozatok árán. Oroszország éppen négyszer annyi harckocsit és kb. háromszor annyi embert veszített, mint Németország a kurszki katlanban. Csakhogy Oroszországban az emberélet sohasem számított. Most sem számít.

Merthogy Prigozsin halála is beleillik a különféle módszerekkel meggyilkolt emberek sorába, akik valamiért kellemetlenek voltak Vlagyimir Putyin számára. Vegyük sorra: az ukrajnai háború kezdete óta több, mint egy tucat katonai vezető és oligarcha esett ki a nyolcadik emeleti kórházablakon vérvétel közben, lett öngyilkos a családjával együtt vagy zuhant a jachtjáról a tengerbe. Korábban Alekszander Litvinyenko volt KGB-tisztet radioaktív polóniummal tették el láb alól, Szergej Szkripal a britekhez átállt katonai felderítőt Novicsok idegméreggel próbálták megmérgezni. Akárcsak az ellenzéki Alekszej Navalnijt, aki a mérgezése utáni sokkból felépülve hazatért Oroszországba és azóta is rács mögött van. Még mindig jobban járt, mint Borisz Nyemcov, a másik ellenzéki politikus, akit Moszkva kellős közepén a nyílt utcán lőtt agyon egy merénylő, vagy a csecsen háborút bíráló Anna Politkovszkaja újságíró, akit a saját lakása lépcsőházában lőttek agyon.

Vlagyimir Putyin még soha, senkinek sem bocsátott meg. Viszont kíméletlenül lecsapott mindenkire, aki megkérdőjelezte a hatalmát. Ebben élen járt Jevgenyij Prigozsin, aki a júniusi katonai lázadással szembefordult a kenyéradó gazdájával és mélységesen megalázta, megkérdőjelezte a hatalmát. Nem tudom, miben bízott, miért hitte, hogy ezt megúszhatja szárazon. Az eredmény szempontjából édesmindegy, hogy pokolgéppel vagy légvédelmi rakétával tették el láb alól az utastársaival együtt.

Az igazi kérdés, hogy felismerjük-e: Putyin Oroszországa rákos daganatként terjeszkedik a földrészen és cseppet sem mindegy, hogy Európában hol, miféle áttétet képez. Nekünk magyaroknak sem…

Hardy Mihály jegyzete a 2023. augusztus 24-i Esti gyorsban hangzott el.