Oroszország most már NATO-tagállamok láncával néz szembe

Új ablakban

2024. március 06. Reggeli gyors - részlet 24.03.06. Kárpáti János lapszemléje

05:43

00:00

Egy sima, egy fordított. A magyar államfő aláírta a svéd NATO-csatlakozásról szóló országgyűlési döntést, a magyar kormány pedig bejelentette, hogy nem hajlandó elfogadni Mark Rutte eddigi holland miniszterelnök jelölését az atlanti szövetség főtitkári tisztségére. Ez a két budapesti hír adja most a fő témát a hazánkkal foglalkozó külföldi médiában.

Ami az elsőt illeti, lefutott meccs volt, a beszámolók már csak mintegy kipipálják a kérdést. A Reuters emlékeztet arra, hogy Stockholm az Ukrajna elleni orosz invázió miatt adta fel semlegességét, és válik napokon belül a NATO 32. tagállamává, valamint arra is, hogy a belépés jóváhagyását Törökország és Magyarország sokáig halogatta. A finn és a svéd csatlakozás a NATO legjelentősebb kibővítése azóta, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően kelet-európai országok nyerték el a tagságot, és egyben csapást jelent Vlagyimir Putyin elnökre nézve, hiszen Oroszország most már NATO-tagállamok csaknem töretlen láncolatával kénytelen szembenézni a Fekete-tengertől az északi sarkkörig – állapítja meg a hírügynökség.

A NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Budapest nem, London, Párizs és Berlin egyaránt beállt Rutte mögé

Rutte budapesti visszautasítása ugyanakkor növeli a bizonytalanságot abban a tekintetben, hogy ki lesz a katonai szövetség első számú polgári tisztségviselője az idén távozó Jens Stoltenberg norvég politikus után. A Politico amerikai portál európai kiadásának összesítése szerint a tagállamok egyharmada eddig sem tette le a voksot a holland kormányfő mellett, akit pedig az amerikaiak támogatnának. Rutte a mostani magyar kormány régi kritikusa: 2021-ben, amikor elítélte az akkori LMBT-ellenes jogalkotást, azt mondta, hogy az országnak nincs többé keresnivalója az Európai Unióban. Szijjártó Péter most azzal indokolta az elzárkózást, hogy nem adhatják a támogatásukat olyasvalakinek, aki korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot.

Mint a Politico írja, London, Párizs és Berlin egyaránt beállt Rutte mögé, akit amolyan „Trump-suttogónak” minősítenek, vagyis olyan politikusnak, aki képes szót érteni az öntörvényű amerikai exelnökkel, a republikánusok valószínű elnökjelöltjével. Donald Trumpot a portál NATO-szkeptikusnak nevezi, és egyes körökben Rutte lenne az ideális jelölt Trump választási győzelme esetén. A szövetség keleti szárnyán ugyanakkor több ország vonakodik Rutte mögé beállni. A baltiak elégedetlenek azzal, hogy az eddigi kormányfő nem volt hajlandó kötelezettséget vállalni a holland védelmi költségvetés jelentős emelésére, Klaus Iohannis román elnök pedig rosszallásának adott hangot, amiért Rutte hosszú ideje ellenzi Románia beengedését a belső határellenőrzésről mentes schengeni övezetbe – írja a Politico.

Áprilisban szeretnék az új NATO-főtitkárt bejelenteni

Az EurActiv szerint a magyar ellenkezés valószínűleg bonyolítani fogja a kiválasztási folyamatot, hiszen a főtitkár személyét illetően az összes tagország egyetértésére van szükség. A brüsszeli hírportál ugyan diplomáciai forrásból olyan vélekedést idéz, hogy az egyeztetések folytatódnak, és hamarosan megállapodás születik, de megjegyzi, hogy két tényező lelassíthatja a folyamatot: az egyik, hogy a júniusi európai parlamenti választások nyomán alkudozás – bevett brüsszeli fordulattal: lóvásár – kezdődik az uniós vezető tisztségek betöltése körül, a másik pedig a novemberi amerikai elnökválasztás. A cél mindenesetre az EurActiv tudomása szerint az, hogy az új főtitkár nevét a NATO-országok külügyminisztereinek április harmadikán és negyedikén tartandó találkozóján jelentenék be, és a tíz éve hivatalban levő Stoltenberg, akinek a meghosszabbított mandátuma október elsején jár le, még levezényelné a július 9-11-ikén esedékes washingtoni csúcstalálkozót.

Moldovában választás lesz, Oroszország figyel

Oroszország olyan, békeszerető ország, amelyet fegyverszüneti megállapodások vesznek körbe – ezt már a Tagesschaunak, az egyes számú német közszolgálati tévécsatorna portáljának egyik cikkében olvastam. A megállapítás annak a terjedelmes elemzésnek a része, amely arról szól, hogy a Dnyeszter folyón túli – vagyis transznyisztriai – szakadár moldovai terület oltalmat kért Oroszországtól. A Szovjetunió széthullása után a létrejött nemzetállamok között sorra előfordultak fegyveres összetűzések, amelyek aztán befagyott konfliktussá jegesedtek, vagyis igazi megoldás nem született, de a fegyverek legalább elhallgattak. Oroszország pedig arra használta ki a bizonytalanságot, hogy mintegy túszul ejtse, korlátozza az érintett államok szuverenitását. Moldovát illetően úgy fest, hogy Moszkva nem tervezi a katonai fellépést Transznyisztriában, legalábbis addig nem, amíg annak keleti határa mentén Ukrajna felvonultathatja erőit Oroszország ellen. Orosz politikai befolyásolásra azonban – írja a Tagesschau – számítani kell, hiszen ősszel Moldovában elnökválasztás lesz, és az Európa-barát jelenlegi államfőnek, Maia Sandunak alighanem az oroszbarát exelnök, Igor Dodon lesz a kihívója. A választás napján arról is szavazni fognak, hogy belépjen-e majd Moldova az Európai Unióba, amellyel február hetedike óta csatlakozási tárgyalásokat folytat.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.