Őrsi Gergely: Szürreális, hogy a sajtóból értesültünk a szakrendelők államosításának tervéről

Tavaly decemberben, az egészségügyi törvények módosításakor felmerült a kérdés, hogy államosítanák-e az önkormányzatokhoz tartozó szakrendelőket. Akkor a Belügyminisztérium államtitkára, Felkai Péter azt mondta, előbb felmérik azok állapotát és tavasszal születhet meg a döntés – számolt be anno a 24.hu. Hivatalos döntés még nincs, az Országos Kórházi Főigazgatóság viszont küldött egy levelet az önkormányzatoknak, amiben arról érdeklődnek, hogy szeretnék-e megtartani az intézményeket. 

Az államosítás nem növelné a színvonalat – mondta Rékassy Balázs, egészségügyi közgazdász az Esti gyorsban. Szerinte azért nem jó irány, mert már így is nagyon nehéz a kórházak menedzselése, mivel túl keveset költ erre az állam. Ha a kórházak és a szakrendelők egy fennhatóság alá kerülnek, akkor a nagyobb halnak – a kórháznak – sokkal nagyobb ereje lesz: elszívja a szolgáltatásokat, a még meglévő orvosokat és a szakszemélyzetet a rendelőktől – magyarázta Rékassy. 

Ezzel szemben az önkormányzatok sokkal rugalmasabban tudnak reagálni a helyi igényekre és ha helyben sikerül megoldani az ellátást, akkor általában a költségek is kisebbek. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy akkor javul a szolgáltatás, amikor az alapellátás (például a háziorvosok) és a járóbeteg-ellátás (vagyis a szakrendelők) között erősítik meg a kapcsolatot. Ha ehelyett a szakrendelők és a kórházak között lesz szorosabb az együttműködés, az jellemzően azzal jár, hogy nő a fekvőbeteg-ellátás és a költségek is – vázolta a szakközgazdász.

Az államosítás helyett Rékassy szerint a járóbeteg szakrendelés finanszírozási rendszerét kellene megújítani, ez ugyanis hosszú ideje nem fedi a valós költségeket. Illetve fontos lenne a "szakmai harmonizáció": az egymáshoz közel lévő rendelők esetében – a nagyobb városokban – kellene egy felettes hatóság, ami meghatározza, hogy hol, milyen óraszámban, milyen szolgáltatást nyújtsanak.

"Az tényleg butaság, ha két szomszédos kerületben a rendelők ugyanazért az orvosért versengenek és így mindkét helyen csak pár órában elérhető. Jobban megérné ha egy helyen, összeszokott személyzettel, esetleg jobb felszereléssel és magasabb óraszámban tudna dolgozni" – mondta Rékassy.

Őrsi Gergely II. kerületi MSZP-s polgármester szerint "egészen szürreális a helyzet", ugyanis az Országos Kórházi Főigazgatóság levelének megérkezéséig csak a sajtóból értesültek az államosítási tervről. "Erről hivatalos kommunikáció nem volt, törvénytervezet nem született." – mondta a polgármester az Esti gyorsban.

"Március 13-án vettük át a levelet, amiben kérték, nyilatkozzunk arról, hogy szeretnénk-e átadni a rendelőt. Erre még a helyi fideszes képviselők is azt mondták, hogy nonszensz" – mesélte Őrsi. Az önkormányzati rendszer elleni támadás, hogy egy levél kérdéséből derül ki az államosítási szándék. Ez veszélyes precedenst teremthet. Pedig az önkormányzatok vannak a legközvetlenebb kapcsolatban az emberekkel, ezek a testületek ismerik leginkább a helyiek igényeit – mondta a polgármester.

Az egészségügyi ellátórendszert jellemzően idősebbek veszik igénybe nagyobb számban. Nekik egyáltalán nem mindegy, hogy ismerős orvosok fogadják-e őket vagy, hogy hova kell elgyalogolni – a II. kerületben például a jól megszokott Kapás utcába vagy esetleg fel kell valahogy jutni a nehezebben megközelíthető Kútvölgyi Kórházba – magyarázta Őrsi.

"Az egészségügy nem az a terület ahol évente jobbra-balra lehet rángatni a kormányt" – mondta a polgármester. A Kapás utcai rendelő felújításának első üteme éppen a végéhez közeledik. Korszerű diagnosztikai eszközökkel szerelték fel, amiknek egy része ráadásul nem is vihető el máshova. Mindez az Egészséges Budapest programban valósul meg, részben állami és fővárosi támogatásból. Az önkormányzat partner lenne abban, hogy hatékonyabbá tegyék a rendszert, de szeretnék folytatni a megkezdett felújítást. Őrsi szerint az látszik, hogy a kormány kapkodva, átgondolatlanul hoz döntéseket.

A II. kerületi képviselő-testület a fideszesek tartózkodása mellett határozatban elutasította a szakrendelő átadását. Állami illetve NEAK-finanszírozásra (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) mindenképp szükség van a működtetéshez, így le kell ülni tárgyalni a kormánnyal. , de  "a Kapás utcai rendelőért meg fogunk küzdeni, nem adjuk, mert az itt élők egészségéért szeretnénk dolgozni" – mondta a polgármester.

A teljes beszélgetéseket a cikkben található lejátszókra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Az egészségügyi központ váróterme Kiskunfélegyházán 2019. június 14-én. MTI/Rosta Tibor